Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
Vásárhelyi Pál és családtagjainak arcképei Vásárhelyi Pálról és családjának tagjairól napjainkban egyetlen: a Barabás Miklós rajzolta Vásárhelyi-ikonográfia ismeretes. Aggodalommal vegyes meglepetéssel olvastam tehát a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 1917. évi 51. évf. 465. oldalán az 1917. nov. 2-i egyesületi beszámolóban, hogy dr. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár, főtitkár az alábbi bejelentést tette. Zels Lajos nyug. hajózási igazgató az Egyesületnek ajándékozta és Bécsből megküldötte Vásárhelyi Pálnénák és két leányának arcképét. Javasolta, hogy az Egyesület nagyválasztmánya nyilvánítsa az ajándékért köszönetét Zels igazgatónak, s ennek kifejezésre juttatásával az elnökséget bízta meg. Vásárhelyi Pál neje, Szentmiklósy Sebők Mária, a Jász—Nagykun—Szolnok megyei tiszti főorvos leánya volt. Férje halálával reá szakadt gyászát késő öregségéig viselte: 1884-ben hunyt el, 84 éves korában. Két leányuk volt. Az idősebbik: Paulina, 1842- ben Kossuth Lajos titkárához, Stuller Ferenchez ment nőül. Emiatt a szabadságharc éveiben, sőt annak bukása után is sok és nagy szenvedésben volt része. Férjét elfogták, halálra ítélték s bár végül is kegyelmet kapott, a kiállott izgalmak hatására 1850. október utolsó napjaiban meghalt. Vásárhelyi kisebbik leánya: Mária, 1877. december 27-én fiatalon elhalálozott (1). Mivel Szabó Gusztáv jelentésében nincsen egyetlen olyan kitétel sem, amiből arra következtethetnénk, hogy e képek jóval a leányok atyja halála után készültek volna, azt a lehetőséget kell sokkal valószínűbbnek tartanunk, hogy Vásárhelyinéröl és két leányáról még az 1830-as években készülhettek a szóban forgó arcmások, nem sokkal azután, hogy Vásárhelyi 1829 májusában átvette Huszár Mátyás örökét: a Duna-mappáció vezetését (11). Ez az időpont annál valószínűbb, mivel Barabás Miklós 1829—1830-ban a bécsi festészeti akadémián volt; 1830—31-ben Kolozsvárt és Nagyszebenben; 1831—1833-ban Bukarestben; 1833-1835- ben Erdélyben, Itáliában és ismét Bécsben időzött (4). Ha Barabás a kép készülte idején Pesten lett volna, a képeket legnagyobb valószínűséggel ő készítette volna el. De mivel nem az ő festményei, készítésük időpontját 1829 és 1835 közé kell tennünk, s készítőjük valamely Pesten működő osztrák vagy német festő személyében kereshető. A szóban forgó utóbbi három arckép a Mérnök- Egylet megszűnése és az V. kér. Reáltanoda utca 11—13. szám alatti székházból való kilákoltatása után, legkésőbben 1950 táján eltűnt. * * * Vásárhelyi Pál arcképéről tudjuk, hogy Barabás Miklós a reformkor legkiválóbb arcképfestője 1846-ban készítette. Gonda Béla művében (1) a kép alatti jegyzet tévesen közli, hogy Barabás e lithográfiai portrét 1848-ban rajzolta, mert a képen (2) nagyon jól látható az 1846-os évszám. De minden vitát fölöslegessé tesznek Barabásnak az „Académiából ki iöttöm után készített munkáim ’s azokboli jövödelmemnek jegyzőkönyve 1830ik Esztendőtől kezdve” című feljegyzései; ha úgy tetszik, művészeti naplója (3). E jegyzőkönyvben az 1846-os évnél, 1080. tételszámnál ezt a bejegyzést találjuk: „Vásárhelyi Ingenieur, lithjographia] — 40 Cfl” Vagyis: Vásárhelyi kőbe metszett arcképét Barabás 1846-ban 40 váltó (konvertábilis) forintért készítette. Hogy mikor, arra is következtethetünk a napló bejegyzései alapján. Az 1846-os évben összesen 90 kép elkészültét jegyezte fel a művész. De önéletrajzában (4) azt is megírja, hogy nem minden művéről készített feljegyzést, mert több ízben egyszerűen megfeledkezett erről. De most tekintsünk el ettől. Ha 360 napra 90 kép elkészülte esik, akkor a havonkénti termelési átlaga 7Уг kép, illetve kéthavonként 15 kép volt. Vásárhelyi arcképe a 27-ik az 1846. éviek közül. Eszerint a statisztikai törvények szerint 1846 április második felében, esetleg április közepén kellett készülnie. A kép elkészültének körülményeire a fentebb kikövetkeztetett időpontból, a kép modorából (lithográfia!) és kiadójának személyéből néhány körülmény biztosan kikövetkeztethető. Vásárhelyi Pált 1846. április 8-án a Tisza szabályozásának országos vitáján érte utol a halál. Mind személye, mind életében szerzett országos jelentőségű érdemei és tekintélye, nemkülönben halálának tragikus jellegű körülményei jó alkalmat adtak egy ismert nevű pesti kiadónak, Díváidnak arra, hogy Vásárhelyi arcképét sokszorosíttassa és áruba bocsássa. Megrendelte tehát Barabásnál az elhunyt Vásárhelyi arcképét. Tudvalevő: a művész olyan kivételes adottsággal rendelkezett, hogy hosszú évek múltán is tökéletes arcképet tudott rajzolni vagy festeni arról, akit életében csak egyszer is látott. (Még csak 17 éves volt, amikor emlékezetből lerajzolta crayónnal Katona Zsigmond consiliariust, majd báró Kemény Simont (5). Aki csak 189