Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-10-01 / 5. szám

LEHETŐSÉGEK ÉS EREDMÉNYEK Jugoszlávia vízgazdálkodásában A szomszédos Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság hat köztársaságból és két auto­nom tartományból áll. Területe 255 804 km2, ebből 14 695 km'2 mezőgazdaságilag megművelt és 10 153 km2 a művelésbe bevo­nandó terület. A szomszédos or­szágokkal alkotott országhatára 2969 km, ebből 711 km-t folyók és 85 km-t tavak alkotnak. Fo­lyók alkotta határa Magyaror­szággal a leghosszabb (290 km), ezt romániai határa követi (221 km). Jugoszlávia lakóinak száma 20,5 millió, km2-enként átlag 80 lakos él. 1970-ben a dolgozó né­pesség száma 3,85 millió volt. A vízgazdálkodásban dolgozó mér­nökök és technikusok száma ugyanebben az évben elérte a 13 184 főt. Jugoszlávia három fő vízgyűj­tőre — a fekete-tengeri, az ad­riai-tengeri és az égei-tengeri vízgyűjtőre — osztható. A víz­gyűjtők főbb jellemzőit az aláb­bi táblázat tartalmazza: V í z g у ű j t ő к Főbb jellemzők fekete­tengeri adria­tengeri égei­tengeri Jugoszlávia összesen Terület, km2 177 614 54 258 29 968 255 840 Részarány, % 69 21 10 100 Közepes tengerszint feletti magasság, m 473 696 807 555 Közepes csapadék, mm 900 1 380 700 930 Közepes lefolyási tényező 0,47 0,51 0,30 0,48 Közepes hőmérséklet, °C 9—12 13—16 13—16 — Jugoszlávia sűrű folyóhálózat­tal, sok természetes tóval és mesterséges tárolóval, hosszú tengeri partsávval rendelkezik, aminek következtében a vízben gazdag országok közé sorolható. A 10 km-nél hosszabb folyók összhossza 43 000, a 100 km-nél hosszabb folyók összhossza pe­dig 6160 km. Minden 100 ha te­rületre mintegy 170 m vízfolyás­­szakasz esik. Több mint 220 ter­mészetes tava és mesterséges tárolója van, amelyeknek terü­lete eiéri az 1600 km2-t. A vízbőség elsősorban csapa­dékból származik, amelynek az évi közepes mennyisége 930— 1000 mm (közepes vízbőségű év­ben). Ebből 256 milliárd m3 le­folyás adódik, amelyből a víz­folyások mintegy 120 milliárd m3-t szállítanak, a többi vizet a növényzet hasznosítja, elpáro­log, illetve a talajban tárolódik. A határokon érkező vízmennyi­séggel együtt a rendelkezésre álló felszíni vízkészlet 220 mil­liárd m3, vagyis 7000 m3/sec. A fentiek következtében Ju­goszláviában egy fő lakosra kö­zepesen 500—1000 m3, azaz 1000—1500 m3/év csapadékból származó lefolyás jut. Rendkí­vül kedvező, hogy a vízfolyások egyenletesen oszlanak meg az ország területén, s a legtöbb víz­folyáson, illetve folyón lehető­ség van völgyzáró gát építésére, tárolók létesítésére. Az éven be­lüli eloszlás már kedvezőtlenebb képet mutat. November—április közötti időszakban árvizek (nagyvizek) lépnek föl, amelyek majdnem minden harmadik, illetve negyedik évben elöntés­sel fenyegetik a folyók alsó sza­kasza mentén levő települése­ket. Június—október között a vízmennyiség nem pótlódik, emiatt vízhiány is kialakulhat. A vízkészletek hasznosítása szoros összefüggésben van az or­szág fejlettségi szintjével, a fej­lesztés tervszerűségével, a lak­sűrűséggel, az egyes vízgyűjtők gazdasági fejlődésével, a vízgaz­dálkodási kutatások eredmé­nyességével és a rendelkezésre álló pénzügyi keretekkel. Jugoszláviában az évi vízfo­gyasztás következőképpen ala­kul: — ipari vízfogyasztás 50—100 m3/fő/év, — kommunális vízfogyasztás 10— 30 m3/fő/év, — mezőgazdasági víz­­fogyasztás 10— 30 m3/fő/év, Az ipari vízfogyasztás 2,5 mil­lió m3/nap értékéből az egyes ipari ágazatok az alábbi arány­ban részesednek: % vegyipar 21,32 vaskohászat 20,93 papír- és cellulózipar 17,62 színesfémkohászat 8,38 élelmiszeripar 7,19 olajipar 4,74 textilipar 3,40 egyéb iparágak 16,42 Rendkívüli ütemben nő í ivóvízszükséglet. A közepes víz­­fogyasztás 250—500 1/fő/nap között ingadozik. A 348 városi településből több mint 70, a 4 milliót is meghaladó lakos­számmal központi vízellátásban részesül. A 6500 km hosszú víz­vezetékre 382 000 rákapcsolás és 30 000 utcai közkifolyó települt. A háború utáni időszakban több mint 70 völgyzáró gát és tá­roló létesült, amelyeknek segít­ségével jelentős mértékben megnövekedett a vízeröhaszno­­sítás lehetősége is. Míg 1939-ben csak 0,6 milliárd kWó-t termel­tek Jugoszlávia vízerőművei, úgy jelenleg a 37-szeresét. Ju-180

Next

/
Oldalképek
Tartalom