Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
Medencék vízcseréje (töltés, ürítés, utánfolyás) A szennyeződési folyamatok rontják a víz higiéniáját, a tartós használat után fürdésre alkalmatlanná válhat a medence vize. Az utasítás a víz minőségét a medencék vizének teljes vagy részleges cseréjével kívánja biztosítani. A vízcsere mértéke a medence nagysága, a víz hőfoka, a fürdő üzemi jellege szerint alakul, részben a vízgazdálkodási érdekek szem előtt tartásával. A vízcserét (forgatóberendezés hiányában) az alábbi időközönként célszerű végrehajtani: Forgatóberendezés nélküli fürdőmedencék vízcseréje A medence Folyamatos vízcsere m3/h a medence térfogatához viszonyítva (%) típusa, rendeltetése víztérfogata (m3) A vízcsere gyakorisága 1. 2. 3. 4. összes gyermekmedence 200 m3 alatt naponként 4 Gőzfürdők medencéi 200 m3 alatt naponként 4 Melegvizes medencék 200 m3 alatt naponként 4 Hidegvizes medencék (30 °C alatt) 100 m3 alatt naponként 4 Gyermekmedencék bármilyen térfogattal naponként 20 Tanmedence bármilyen térfogattal naponként 4 Hidegvizes medence 100— 800 kétnaponként 4 Melegvizes medence 200— 800 kétnaponként 4 Melegvizes medence 801—1200 háromnaponként 2,5 Melegvizes medence 1200 fölött kéthetenként 2,5 Fürdővíz-gazdálkodás A fürdővizekkel szemben támasztott egészségügyi és minőségvédelmi követelmények maradéktalan betartása nagy mennyiségi felhasználást jelent, a legtöbb esetben az előírásokat be sem lehet tartani, mert vagy nincs elegendő víz, vagy a hőenergia korlátozott. A fürdővízzel való gazdálkodás megköveteli a következőket: Tárolás A folyamatosan kitermelhető vagy hálózatból kivezethető víz ritkán képes fedezni a csúcsfogyasztásokat. Ezért indokolt tárolót építeni. A tároló térfogatát a következők szerint kell méretezni: — meg kell szerkeszteni a legkedvezőtlenebb napi fogyasztások eloszlását, — az óránkénti fogyasztásingadozások alapján megszerkeszthető a napi fogyasztás integrálgörbéje, — a vízfogyasztás meghatározására az OVHMI 180. 3. fejezetében foglaltak irányadók. A tározók empirikus térfogata a legnagyobb napi vízfogyasztások százalékában is felvehető: — tisztasági és gőzfürdőknél kb. 20-30%, — strandfürdőknél, uszodáknál 30—50%. A víz visszaforgatása Vízgazdálkodási okokból és a minőség visszaállítása végett vízcsere helyett vízforgatást indokolt alkalmazni. Gazdaságossági mérlegeléssel és műszaki adottságok alapján kell eldönteni, hogy mely esetben szükséges szűrő-forgató berendezést építeni. A gazdaságosság ebben az esetben azt fejezi ki, hogy éves viszonylatban melyik az olcsóbb megoldás ugyanannak a vízminőségnek biztosítására: a rendelkezésre álló vízből a gyakori és szükség szerinti töltés, utánfolyás; vagy pedig a forgatóberendezés amortizációs és üzemi költsége, meg a minimális vízpótlás. A naponta forgatandó víz menynyiségét a tartósan legnagyobb napi látogatottság számából kell meghatározni: fajlagos terhelés = _ napi fürdővendégek száma Fő naponta forgatott víz m3 A fajlagos terhelés 200 m3 hideg vizű és 100 m3 meleg vizű medence térfogat felett 0,6 fő/m3. 200 m3 hideg vizű és 100 m3 meleg vizű medence-térfogat alatt 0,3 fő/m3. Például naponta 2000 fő fürdik a hideg vizű medencében. Forgatandó víz mennyisége: V = _ 335g m3/^nap) 0,6 ami 800 m3-es medencénél 4,2-szeres napi vízforgatásnak felel meg. A minőség nemcsak a forgatott víz mennyiségétől függ, hanem a medencébe vezetés és az elfolyás helyeinek elrendezésétől, a holt terek kialakulásának megakadályozásától is. Vízpótlás csak az elpárolgott víz, esetleg a hőfokcsökkenés miatt szükséges; ez a medencetérfogat 3—5%-a körül jár. A medencék teljes vízcseréjéről az iszapeltávolító technikai eszközök, az algátlanító és fertőtlenítő anyagok ismeretében az egészségügyi hatóságok, illetőleg ellenőrző szervek jóváhagyása alapján esetenként kell dönteni. A teljes vízcsere általában két hét és egy év között változhat. Az elszívás és a beömlés irányát a medencékben aszerint lehet megválasztani, hogy az uralkodó széliránnyal azonos legyen. A forgatással egyébként e lap 1972. évi 2. száma részletesen foglalkozott. A vízellátás feltételei — A hőfok biztosítása. Fürdés céljára alkalmas hőfokú víz ritkán áll a fogyasztóhelyeken rendelkezésre. Ha a fogyasztás helyén szükséges víz hőfoka í/, a rendelkezésre álló víz hőfoka pedig tv, akkor az alábbi esetek lehetségesek: tf — tv; ez esetben a fogyasztás helyén a víz közvetlenül felhasználható (például hévízellátás). t/1> tv', 170
