Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
ULBRICH, KARL: allgemeine Bibliographie des Burgenlandes VIII. Teil. Karten und Pläne. 1. und 2. Halbband. Karten-Pläne und Register. (Abgeschlossen Ende 1968) Edit.: Amt der Burgenländischen Landesregierung: Landesarchiv. Eisenstadt, 1971, 1972. A burgenlandi tartományfőnökség és a kismartoni tartományi levéltár már az 1920-as években megkezdte Burgenland általános bibliográfiájának összeállítását és kiadását. Mondanom sem kell, hogy ennek a rendkívüli alapossággal összeállított bibliográfiának minden kötete, sőt minden tétele, akár történeti, akár állat-, növény-, ásvány-kőzettani, földtani vagy egyéb természettudományi, földrajzi, néprajzi vonatkozásokról legyen szó, rendkívül közelről érint bennünket. Az eddig megjelent kötetek hihetetlen gazdag anyagot tartalmaznak különösen Vas, Sopron és Moson megyei vonatkozásban. A VIII. kötet két félkötetben, 44 + 2095 oldalon, megközelítően 9600—10 000 tétellel, a térképek, helyszín- és tervrajzok katalógusa. Beosztása — az olvasó eligazítását szolgáló bevezető fejezeteken túl — a következő: I. 1. Atlaszokban, könyvekben és gyűjteményekben megjelent térképek a Peutinger-tábla (Bécsben őrzött) eredetijétől 1967-ig megjelent művekben. I. 2. Németország és Közép-Európa térképei 1550-től 1967-ig. I. 3. Az egykori monarchia térképei 1708-tól 1967-ig. I. 4. Ausztriai térképek 1700-tól 1967-ig. I. 5. A Burgenlanddal határos alsó-ausztriai területek térképei 1700-tól 1967-ig. I. 6. A szomszédos stájer tartomány térképei 1550-től 1967-ig. I. 7. Magyarország és a Duna-térség térképei 1528-tól 1967-ig. I. 8. Burgenlandi és Nyugat-Németországi térképek 1699-től 1967-ig. II. 9. A burgenlandi községek térképei az alábbi részletezés szerint: 1. a Fertő-körzet, 2. az Eisenstadti (Kismartoni) járás, 3. Eisenstadt (Kismarton) szabad város, 4. a Mattersburgi (Nagymartom) járás, 5. az Oberpullendorfi (Felsőpulyai) járás, 6. az Oberwarti (Felsőőri) járás, 7. a Güssingi (Németújvári) járás, 8. a Jennersdorfi (Gyanafalvai) járás térképei kb. 2600 tételben, 735 oldalon! II. 10. A Burgenlanddal szomszédos államokhoz tartozó községek térképei, éspedig: 1. alsóausztriai, 2. stájerországi, 3. jugoszláviai, 4. szlovákiai, 5. nyugat-magyarországi községek térképei, összesen kb. 200 tételben, 116 oldalon. A III. rész a vonatkozó szakirodalmat ismerteti 106 oldalon, az alábbi csoportosításban, nagy részletességgel. Történeti kartográfia, kataszteri felmérés, geodézia-történet és egyéb felmérési munkálatok leírása 1967-tel bezáróan. 2. Gyakorlati kartográfia, geodézia és felmérések. 3. Felmérési utasítások, jelkulcsok és rendeletek. 4. Szakmai folyóiratok, térképkatalógusok, bibliográfiák, helységnévtárak és egyéb vonatkozó kiadványok. A IV. rész: Mutatókat tartalmaz, mégpedig: IV. 12. Személyi mutató 57 oldalon. IV. 13. Országok, tartományok, kerületek és községek mutatója 53 oldalon. IV. 14. Szakmai mutató 32 oldalon. A hibajegyzék (s ezt a mű érdeméül és a nyomdai munka dicséreteként jegyezzük fel): nem egészen egy oldalt tölt meg. * * * Már a tartalom puszta felsorolása is érzékelteti, hogy Ulbrich dr. munkájával olyan ,csodálatos gazdagságú minden részletre kiterjedő művel ajándékozott meg bennünket, amelynek értéke kellően nem méltatható. A mű messze meghaladja a szokványos térképkatalógusok átlagos színvonalát, sőt minden túlzás nélkül állíthatjuk: európai viszonylatban példa nélküli. Egy-egy oldal átlagosan 4,5—5 tételt tartalmaz, ami 3 soros címleírás mellett térképenként 5—6 soros (petit) annotációt jelent. A leírások olyan kimerítőek és annyi apró részletről is felvilágosítást nyújtanak, hogy joggal mondhatjuk és tarthatjuk Ulbrich dr. művét kitőnű kézikönyvnek is. Az I. kötet, miként a fentebb ismertetett tartalomjegyzékből kitűnik, nagy területek kis méretarányú áttekintő térképeinek leírását adja. A II. kötet viszont kis területeknek (egy-egy községnek) nagy méretarányú térképeivel tűnik ki. Az utóbbiak főként úrbéri és kataszteri térképek, de a legfiatalabbak is az 1870—1880-as évekből! Az I. kötetben ismertetett lapokon igen jelentős mértékű a meridiánkonvergencia. Ezért Ulbrich dr. a térképlap középpontjára vonatkozó méretarányt közli és megadja a lapok két szélén mutatkozó eltéréseket is, százalékos formában. (Az eltérés laponként a 10—18, sőt a 20 százalékot is elérheti! A mutatókat lapozva feltűnő, mennyi kitűnő magyar mérnök dolgozott ezen a területen az 1500-as évektől kezdve napjainkig. Sok olyan személy, akikről ez ideig igen keveset, vagy semmit sem tudtunk. Ennek az anyagnak magyar szempontból való feldolgozása még kutatóinkra vár. A katalógusnak talán legnagyobb szenzációja az 1785— 1790-es évekből származó II. József rendeletére készült kataszteri felvételekből megmentett kollekció. Körülbelül 145 községnek 700—1000 lapját tartalmazza. Az Eszterházy-uradalom kismartoni térképtárában maradtak fenn csonkítatlanul és tisztán számunkra, illetve korunkra. Meg kell említenem, hogy a különösen kiválóan szerkesztett mutatókban a községnevek magyar, német és horvát vagy vend változatukkal egyaránt megtalálhatók és ezzel Karl Semmelweiss „Verzeichnis der burgenländischen Ortsnamen, Eisenstadt, 1954” c. munkájának párhuzamos használata fölöslegessé válik. Sajnálatos, hogy a munka befejezése óta számos leválás térképtárban átszámozást hajtottak végre, s emiatt a katalógusban közölt jelzetek tekintélyes hányada már nem felel meg a ma érvényes jelzeteknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatalmas munka kárba veszett volna. A koincidencia-jegyzékek — bár némi időveszteség árán — áthidalják a nehézségeket. Ulbrich dr. műve ma a legnagyobb magyarországi vonatkozású térképkatalógus. Egy élet munkája van benne; példamutató teljességével és módszertani tökéletességével szerzőjének nevét évszázadokon át fenn fogja tartani Reméljük, hogy most készülő, 40 000 (negyvenezer) kéziratos térkép adatát és részletes leírását tartalmazó, nemzetközi jellegű térképkatalógusunk megjelenése szerencsésen egészíti majd ki Ulbrich dr. anyagát az egész történelmi Magyarországra vonatkozóan. Dr. Bendcfy László 168
