Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
Igazgatóság 1971-ben újraszervezte és jelenleg 91 brigád 862 fővel dolgozik a versenymozgalomban. Ez a szám az Igazgatóság 1971. évi átlagos létszámának 51,4%-át jelenti, amely magasan meghaladja a szocialista brigádmozgalomban résztvevő dolgozók átlagát. Megállapíthatjuk, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság az utóbbi időben megfiatalodott vezetőgárdával rendelkezik. Míg 1966-ban a 35 év alatti vezetők száma 17 fő volt, ma ez a szám 54 fő. 1966-ban az Igazgatóságnak 3 női vezető beosztású dolgozója volt, 1971-ben már 11 nő dolgozott vezetői beosztásban. Nagy gondot fordít az Igazgatóság dolgozóinak fejlődésére. Az 1971—72. oktatási évben az Igazgatóságtól közel 300 fő tanult tovább iskolai, illetve tanfolyami oktatások keretén belül. 36 dolgozó végezte el a Marxista Esti Egyetem általános és szakosított tagozatán tanulmányait. Az Igazgatóság elismerésre méltóan oldotta meg az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérést követően feladatait. Ennek eredményeit kézzel fogható módon le tudjuk mérni, többek között a termelékenység növelése, a költségszint csökkentése, a dolgozók jövedelmének emelkedése, a szociális ellátottság javulása stb. tekintetében. A fejlesztési alappal példamutatóan gazdálkodnak és az ebben rejlő lehetőségeket igen célszerűen használják ki. Az Igazgatóság gyümölcsöző együttműködést alakított ki a területi párt- és tanácsi szervekkel, állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, ipari üzemekkel stb., ami rendkívül fontos a különböző feladatok bürokráciamentes gyors elintézése szempontjából. Az együttműködésnek ez a módja nagyban hozzájárul a terület vízgazdálkodási problémáinak megfelelő koordinálásához, ami rendkívül fontos előfeltétele mind a soron levő, mind pedig a jövőben megoldásra váró feladatok eredményes ellátásának. Dr. László Ferenc HÍREK TERMÁLVIZEK GRÚZIÁBAN Új gazdasági ágazat van születőben Grúziában — feladata a termálvizek ipari, mezőgazdasági és városi hasznosítása. A köztársaságban gyakorlatilag kimeríthetetlen földalatti hőforrásokat találtak. A nyugati és a keleti területeken végrehajtott próbafúrások során 60—100 fokos, sőt még ennél is melegebb víz tört felszínre. A forró vizet már melegházak, szanatóriumok és lakóházak fűtésére fel is használják. Elkészült egy komplex terv is Zugdidi város hőellátásának termálvíz segítségével való megoldására. VISSZASZORULNAK A MOCSARAK A kilencedik ötéves terv során Lettországban kiszárítják az összes mocsaras földeket. A lápos területek művelés alá vonását a háború utáni években kezdték meg és azóta is következetesen folytatják. A múlt évben a lett kolhozok összesen 80 hektár földet kaptak az államtól megművelésre. Ebben az évben új üzem kezdte meg a termelést, alagcsöveket gyárt a talaj kiszárításához. A talajművelés kulturális színvonalának emelése jelentős termésnövekedéssel jár. Az utóbbi öt évben a köztársaság mezőgazdaságának szemestermény-betakarítása a kétszeresére növekedett. TENGEREK A SIVATAG HOMOKJA ALATT A Kazak hidrogeológusok befejezték az Alma-Ata környéki földalatti víztartalék föltárását. Mintegy 150 artézi kutat fúrtak, csatornákat építenek, csöveket fektetnek le, melyekben a víz egy része Kazahsztán fővárosába jut. A tudósok 70 vízmedencére bukkantak, melyek közel két millió km2 területet foglalnak el. A földalatti tengerekben hosszú évszázadok alatt csaknem 7 trillió m3 víz halmozódott fel. Ez a víztömeg Kazahsztán sztyeppéit 10 méter mélységben borítaná. A legnagyobb kiterjedésű medencék Kizilkum, Moinkum, Betpak-Dal homokja, és egyéb déli termékeny, de kiszáradt földek alatt rejtőznek. Öntözéssel itt több millió hektár földet lehetne ismét termővé tenni, magas terméshozamú kultúrnövényeket termeszteni, fejleszteni az állattenyésztést, illetve az állati termékek előállítását. A felszíni és a most fölfedezett artézi vizek felhasználása megakadályozza a talaj elszikesedését és elősegíti a Kaszpi-tenger, az Arai- és a Balhas-tó vízszintjének tartását. 60
