Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
Vízrendezési szempontból az Igazgatóság területe 4 tájegységre osztható, ezek röviden az alábbiakkal jellemezhetők. A Hortobágy tájegysége eredetileg a Hortobágy főcsatornán keresztül gravitációs levezetésű volt. A fejlesztésből adódó nagyobb belvízhozamok levezetésével a Hortobágy főcsatorna már nem terhelhető, mert az alsóbb szakaszon ez az árvízveszély fokozódását jelentené. Ezért a fejlesztés úgy valósítható meg, hogy a mértékadó belvízhelyzetben a vízrendszer egyes részeit leválasztották a Hortobágy főcsatornáról. Erre lehetőséget biztosít a Tisza, a Keleti-főcsatorna és a Nyugatifőcsatorna, valamint a belvíztározás a nagy kiterjedésű hortobágyi szikes legelőkön. Ezen fejlesztési elveknek megfelelően épült meg korábban a Tiszakeszi szivattyútelep, a Kösely vízfolyást a Keleti-főcsatornába vezető ún. hajdúszováti átmetszés és a nagyiváni tározó. A múlt évben fejeződött be a rejei szivattyútelep építése 3,9 m3/sec kapacitással. Jelenleg folyamatban van a folyási szivattyútelep építése 2,6 m3/sec kapacitással. A hortobágyi tájegységen további fejlesztést a belvíztárolók létesítése, valamint a legelőterületek övgátalása jelenti. A Hortobágy-Berettyó menti mélyfekvésű terület nagy részben, a sárréti medencét alkotó térség belvízlevezetése csak szivattyútelepek segítségével lehetséges. A korábbi gőz- és diesel-üzemű szivattyútelepek villamosítása befejezés előtt áll. A Berettyó, Sebes-Körös közötti térség eredetileg gravitációs rendszerű volt, ezért a belvízlevezetés a befogadó Berettyó vízállásának volt függvénye. A mintegy 10 évvel ezelőtt megindult fejlesztési munka keretében megoldódott a befogadótól függetlenített belvízlevezetés a szeghalmi és a kődombszigeti szivattyútelepek megépítésével. Ennek ellenére a rendszer kiépítettsége még mindig alacsony, a fejlesztést a Mezősas térségében tervezett 10 millió m3 befogadóképességű tározóval akarja az Igazgatóság megoldani. Tiszadobi Vásárhelyi-emlékmű Igazgatóság mintegy 150 millió forintot fordít. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének jelentős része a Tisza, Berettyó, Sebes-Körös és a Hortobágy völgy területére esik. E mélyfekvésű területek nagymértékben belvízveszélyesek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt csapadékos időszak folyamán, 1966 tavaszán közel 100 000 kh, 1970-ben pedig kereken 50 000 kh terület volt belvízi elöntés alatt. Mindezek alapján érthető, hogy e térségben a biztonságos mezőgazdasági termelés érdekében nagyfontosságú a vízrendezési mű'vek továbbfejlesztése. Az Igazgatóság belvízrendszerének jelenlegi kiépítettsége 22 1/sec/km2, ezt 1975-ig 28 l/sec/km2-re kívánják növelni, 1980-ra pedig 35 1/sec/km2 fajlagos értékre. Árvízvédelmi célú gépesített földmunka 58
