Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
Polgári szakaszmérnökség székháza Berettyóújfalui víztorony gazdálkodási egységei is részt vesznek. A nagyobb szennyvíz-kibocsátó üzemeknél, melyek meghibásodása esetén katasztrofális méretekben szennyezhetik a befogadót, üzemi vízkárelhárítási osztagokat hoztak létre, melyek az igazgatóság ÄBKSZ részlegével együtt működnek, sőt más helyen előforduló védekezési munkáknál is bekapcsolódnak. A közművesítés fejlesztésével és az állattartó telepek építésével járó szennyvízmennyiségek növekedése, és a kis vízhozamú befogadók nem minden esetben teszik lehetővé a szennyvizeknek befogadóba való elhelyezését. Ezt bizonyítják a befogadó terhelhetőségére végzett vizsgálatok is. A közműfejlesztés és szakosított állattartó telepek szennyvíz elhelyezésének megoldására mezőgazdasági hasznosítással — öntözés, halastavi betáplálás — kísérleteznek, amelyet a mezőgazdasági területek és halastavak nagy kiterjedése is indokol. Az érvényben levő rendeletek, jogszabályok alapján lehetőség nyílik a vízminőségvédelem érdekeinek fokozottabb érvényre juttatására. Az igazgatóság dicséretes módon él is ezzel a lehetőséggel. Kötelezik a szennyvíztisztító nélküli és elavult tisztító berendezéssel rendelkező üzemeket, és intézményeket korszerű tisztító rendszer létrehozására. Bár e téren sokat javult a helyzet, 1971- ben mégis 27 esetben kellett szennyvízbirságolási eljárást lefolytatni. A jövőre nézve a kibocsátott szennyvizek vizsgálatával egyidőben teljes területre kiterjedő komplex vízminőségi vizsgálatot terveznek, amelyre a korábbiakban is történt előzetes felmérés. Az általános vizsgálatok eredményei alapján kívánják megoldani a terület vízminőségi prognózisát, hogy a meglevő vízkészletet mennyiségi, és minőségi szempontból összhangba lehessen hozni a társadalmi-gazdasági igényekkel. Vízhasznosítási vonatkozásban a III. ötéves terv fejlesztési célkitűzései arra irányultak, hogy a meglevő öntözéseket stabilizálják és végrehajtsák a szükséges rekonstrukciókat. A IV. ötéves tervidőszakra eső fejlesztést két tényező határozza meg: egyrészt a II. Tiszai Vízlépcső által biztosított vízkészletek, másrészt a megváltozott beruházási konstrukció és műszaki-technikai fejlődés. Az Igazgatóság elsősorban az ac. nyomócsöves öntöző-Hajdúszoboszlói ÁG hidroglóbusza Csatornatisztítás kotróval 56
