Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-02-01 / 1. szám
kérdései Az öntözés időszerű 1972. január 31-én dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezetésével a MÉM miniszteri értekezlete és az OVH elnöki kollégiuma együttes ülésen tárgyalta az öntözés időszerű kérdéseit, és az alábbiakat állapította meg, illetve határozta el: Hazánkban az öntözésre berendezett és az 5500 hordozható, esőztető öntözőberendezés nyilvántartott területe 1971-ben összesen 465 ezer hektár volt. Ennek 38%-a, azaz 179 ezer hektár a műszakilag berendezett, míg 62%-ának — 286 ezer hektárnak — az ellátására hordozható esőztető öntözőberendezések vannak az üzemekben. A fejlesztések közel háromnegyede a második ötéves terv során, a nagyüzemi gazdálkodásra való tömeges áttérés időszakában, csaknem kizárólag hordozható esőztető berendezésekkel valósult meg. E berendezések a mezőgazdaság akkori anyagi-technikai ellátottsága mellett az aszály elleni védelemnek kizárólagos eszközei voltak, s nagymértékben segítették, hogy az átszervezés időszakában a mezőgazdasági termelés mennyisége ne csökkenjék. Az öntözési lehetőségek kihasználásának mértéke szorosan összefügg az egyes évek csapadékellátottságával — a csapadékosabb években a kihasználás jelentősen visszaesett. Az értekezlet megállapította: az öntözőgépek javítása, a szerelvények pótlása elmaradt, az öntözés üzemi szervezetei fellazultak. Az öntözőberendezések műszaki állapotára jellemző, hogy míg az 1961—65. évek között a rendelkezésre álló öntözőgép-állomány 65%-a 3 évnél fiatalabb volt, addig ez az arány 1971-ben 14%-ra csökkent. Az 1971. évi öntözés tapasztalatait a 42 állami gazdaságban, valamint 132 termelőszövetkezetben folytatott reprezentatív felmérés és a KSH országos adatai alapján értékelték. Öntözéses gazdálkodás az elmúlt évben összesen 205 ezer hektár területen folyt — ezzel a mezőgazdasági üzemek a nyilvántartott lehetőségeknek csak alig felét használták ki. Ennek okait vizsgálva kitűnik, hogy a munkaerőhiány, a berendezések üzemképtelensége, az 1970. évi ár- és belvíz, az esetenként előforduló öntözővízhiány, valamint a magasvezetésű csatornahálózat szivárgása az öntözési lehetőségek kihasználását különösképpen akadályozta. Ehhez hozzájárult az is, hogy az üzemek nem kaptak kellő segítséget a mezőgazdasági és vízügyi szervektől. A közös értekezlet felhívta a figyelmet: a jelenlegi időjárás arra utal, hogy a talajok vízkészlete az idén az elmúlt évinél is kedvezőtlenebb lesz. Az 1971. évi szűkös éves csapadékmennyiség miatt már eddig is 270 mm hiányzik. Éppen ezért az együttes ülésen megállapították az öntözés fellendítéséhez szükséges teendőket. Az öntözőgazdaságoknak, a vízügyi szerveknek, a mezőgazdasági üzemek vízügyi társulásainak, valamint a forgalmazó szerveknek már most fel kell készülniük az öntözésre. Ennek során a gazdaságoknak és a vízitársulatoknak mindenekelőtt ki kell javítaniok az öntözőgépeket, ki kell egészíteniük a hiányos berendezéseket, üzemképes állapotba kell hozni a csatornahálózatokat és a csőkutakat, intézkedéseket kell tenni a víztározási lehetőségek kihasználására. A téli hónapokat az öntözési szervezetek — brigádok — kialakítására, a meglevők szilárdítására és az öntözőmunkások szakmai oktatására kell felhasználni. A vízügyi szervek, a mezőgazdasági üzemek megbízásából, szolgáltatásképpen béröntözést is vállalnak. Az öntözési kapacitások indokolatlan kihasználása esetén alkalmazni kell a törvény által élőírt szankciókat. Az értekezlet az eddigi műszaki fejlesztési eredmények alapján lehetségesnek és szükségesnek tartotta a korszerű esőztető öntözőberendezések hazai viszonyok között alkalmazható legjobb típusainak kiválasztását és a megfelelő intézkedések megtételét ezek nagy tömegű használatának előkészítésére, elterjesztésére. Éelmérik az e célt szolgáló importlehetőségeket, mindenekelőtt a szocialista import lehetőségeit, vagy szükség szerint gondoskodnak a hazai gyártás előkészítési, tervezési, licencvásárlási, beruházási és forgóeszköz-igényéről is. Az öntözési munka szervezésére és ellenőrzésére, valamint a szakirányítás operatívabbá tétele érdekében központi és területi operatív bizottságok létrehozását határozták el. A MÉM miniszteri értekezlete és az OVH elnöki kollégiumának együttes ülésén határozatot hoztak a célcsoportos beruházások keretében megvalósuló öntözőfürtök építési ütemének módosítására, és a beruházási programok jóváhagyásának meggyorsításáról. Az együttműködés még szorosabbá tétele érdekében elhatározták, hogy a jövőben további együttes üléseken megtárgyalják a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű kérdéseit. * * * Az együttes ülés határozatainak alapján február 4-én elkészült a közös intézkedési terv, amely — többek között — lerögzíti, hogy — közös felhívásokat fognak kiadni az öntözésben érdekelt szervek részére az 1972. évi öntözésre való felkészülés időszerű feladatának elvégzésére, — azonnal intézkednek, hogy az öntözésben leginkább érintett Bács—Békés—Csongrád— Győr—Hajdú—Pest, Szabolcs és Szolnok megyékben megalakuljanak a megyei öntözési operatív bizottságok, — a MÉM és az OVH propagandaszervezetei február végéig készítsenek programot az öntözéssel kapcsolatos rendszeres, folyamatos informáló és felhívó propagandamunkára, melyhez vegyék igénybe a sajtó, a rádió és a televízió 2
