Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-12-01 / 6. szám
Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén szervezett építőtáborok munkája 1. táblázat A tábor működési éve A táborozásban részt vett fiatalok száma Meg-Kitermelt föld Érintett terület Termelési érték Sorszám Táborok száma A táborok helye épített csatorna hossza Mezőgazd. Erdő db község fő fm m3 kh Ft 1. 1958 2 Horvátkimle Ujrónafő 2 800 15 600 41 152 3 450 — 1 678 150 2. 1959 3 Horvátkimle Kisudvar Hanság-tanyák 3 600 20 330 69 547 4 400 — 2 814 570 3. 1960 1 Villanytelep 1200 9 490 33 391 — 2 100 1 346 122 4. 1961 1 Ujrónafő 1200 8 720 28 297 — 2 200 1 155 843 5. 1962 1 Osli 1200 24 620 29 051 900 — 701 869 6. 1963 1 Lébény 1200 5 340 12317 1500 — 384 716 7. 1964 2 Lébény Naszály 2 200 5100 30 656 2 800 — 1 053 060 8. 1965 i Nagyigmánd 1000 3 900 13 653 5 200 — 530 660 9. 1966 i Tényő 720 1900 12 035 220 — 512 313 10. 1967 i Kisudvar 1120 9 600 28 425 — 1530 1 210 888 11. 1968 1 Hanság-tanyák 1160 13 900 30 275 — 1 570 939 377 12. 1969 i Osli 630 3 000 12 050 1800 — 486 600 13. 1970 i Enese 580 3 800 7 258 2100 — 218 439 14. 1971 i Enese 704 1500 12 085 1 200 — 504 118 15. 1972 i Enese I—III. 563 1 900 8 790 950 — 366 600 Összesen: 19 877 128 700 368 982 24 520 7 400 13 903 325 A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány 1957- ben hozott határozatot a vad lápi terület hasznosításáról, az ingoványos mocsárvilág lecsapolásáról és arról, hogy az egészet kultúrterületté kell tenni. Az érintett területek használói a Lajta—Hansági Állami Gazdaság és a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság. A tervezést és kivitelezést az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság végezte el. A tanulmánytervben rögzítve lett a növénytermesztés és az erdei fás kultúrának legjobban megfelelő talajvízszint, a csatornahálózat sűrűsége, a szelvényméret, valamint a víz visszatartásához és a közlekedéshez szükséges számos műtárgy. A tervek szerint kb. 200 km lecsapoló csatorna megépítésére volt szükség. A mocsaras területen csak kézi munkával lehetett a lecsapoló csatornákat kiépíteni, mivel a gépek elsüllyedtek az ingoványbán. A csatornák építését a fiatalok végezték. Mindenki részt kívánt venni e természetátalakító munkában. Az első években a legfontosabb csatornákat építették, majd a befogadó csatornákat bővítették. A lecsapolási munka azóta is folyik, egyrészt a lecsapolt területek öntözővíz hozzávezetéséhez szükséges csatornák építésével, valamint a meglevő csatornák karbantartása és bővítésével (1. 1. táblázat). Az elvégzett munka lehetővé teszi a terület intenzív mezőgazdasági hasznosítását. Az erdőtelepítési munka a csatornahálózat elkészülte után indulhatott meg. A nagy erőgépek azóta dolgozhatnak a területen és végzik a mélyforgatásos talaj előkészítést. A komoly talaj előkészítés teszi alkalmassá e nyers talajokat nemes nyár kultúrák létesítésére. A Kisalföldi Állami Erdőgazdaság 4000 ha-on, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság pedig 120 ha.-on végzett eddig erdőtelepítést. A lecsapolt területeken létesített 1—2 éves nemes nyár telepítések meglepő eredményeket produkáltak. Az elvadult lápi területek a belvízrendezéssel, a csatornahálózat kiépítésével, a helyes vízgazdálkodással, a gyorsan növő nemes nyárfajok termesztésére alkalmassá váltak. Külön kiválnak növekedésükkel az újfajta nagyhozamú olasz- és óriás nyárfajták. A tervezett becslések szerint 20 éves korban a Kisalföldi Állami Erdőgazdaságnál 500—600 m:í/ha., a Lajta-Hansági Állami Gazdaságnál 15 év alatt 350 m3/ha fatömeg hasznosságával számolnak. Kedvező eredményt hoz a növénytermesztés is 217
