Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-10-01 / 5. szám
6. ábra. A gazdasági rendszer sémája A vízgazdálkodás szabályozási rendszere magában foglalja mindazokat a műszaki, szervezeti, jogi, gazdasági eszközöket, amelyeket a társadalmi igényeknek megfelelő teljesítmények előállítása érdekében működtetni lehet. Amint a 2. és 4. ábra is mutatja, a hidrológiai rendszer outputjának a társadalmi igényeknek megfelelő átalakítása érdekében a vízgazdálkodási rendszeren belüli és környezetével fennálló kapcsolatok, továbbá az ezekben végbemenő reálfolyamatok (anyagi, fizikai folyamatok), valamint szabályozási folyamatok (szellemi folyamatok: információfeldolgozás, döntéselőkészítés, döntés) megállapítása az elsődleges feladat. A gazdasági rendszerek belső és külső kapcsolatainak meghatározásánál alkalmazható rendszer sémát a 6. ábra mutatja be (1). A belső vagy külső kapcsolatok alapján lehatárolt gazdasági rendszer 0; szervezetéhez egy r; reálegység és egy сг szabályozási egység tartozik. Az n, r2,.. ., rm reálegységek halmazát jelölje R, a ci, c2, ..., cm szabályozási egységek halmazát pedig C. A 6. ábra i = 2 szervezet esetében e két egységet elvont síkon szétválasztja, valóságban azonban összefonódnak, s kölcsönösen hatnak egymásra. A szabályozási egység által vezérelt reálegységekben előállított reáloutputok típusait termékeknek nevezzük; ezeket másik reálegységek használják fel inputként. Az egyes terméktípusokat gy, g2, ..., g„, az összes termék (teljesítmény) halmazát pedig G jelölje. A gazdasági rendszerben a t periódusban végbemenő reáláramlást x(t), a termékáramlás vektora, a reálegységek állapotát a t periódusban pedig y(t) termékkészlet vektora írja le. A szabályozási egységek közötti q-féle közléstípust jelölje s1; s2, ... sv. Az összes közléstípus halmazát jelölje S. A gazdasági rendszerben a t periódusban végbemenő közlésáramlást u(t), a közlésáramlás vektora, a szabályozási egységek állapotát pedig v(t) memóriatartalom-vektor írja le. Az S halmaz az E rendszer állandó jellemzője (közléstípusok jegyzéke), míg az u(t), v(t) közlési változók változtatják aktuális értéküket. A gazdasági egység meghatározott szabályossággal viselkedik; az őt ért hatásokra szabályszerűen válaszol. Az egységbe bemenő input és az egység induló állapota, valamint az egységből kimenő output és az egység állapotváltozása közötti (állapotváltozás; output) = f (indulóállapot; input) alakú válaszfüggvényt kell a rendszer működésének leírásához meghatározni. A válaszfüggvényeket az i-edik egység működését jellemző-< — xft) — az i-edik egységbe mint címzetbe bemenő termékinput; — >xft) — az i-edik egységből mint feladótól kimenő termékoutput; yi(t) — az i-edik egység termékkészlete;-<— u;(t) — az i-edik egységbe mint címzetbe bemenő közlésinput; lift) — az i-edik egységtől mint feladótól kimenő közlésoutput; vft) — az i-edik egység memóriatartalma változókkal az időbeni kapcsolatokat figyelembe véve a következőképpen fogalmazhatjuk meg. Az i-edik szabályozási egység válaszfüggvénye: —>-c — [vft), a ft)] = <Pi[vft— 1), и ft)], azaz a szabályozási egység jelenlegi memóriatartalma és közlési outputja a korábbi memóriatartalomtól és a most kapott közlésinputtól függ. Az i-edik reálegység válaszfüggvénye pedig [yft), xft), и ft)] = 4'iiyft—1), и ft), xft)] formában írható fel, azaz a reálegység jelenlegi termékkészlete, termékoutputja és közlési outputja a korábbi termékkészlettől, a most kapott közlési inputtól és a most kapott termékinputtól ■<— függ. Az и, a reálegység szabályozási egység által —>■ való vezérlését, az щ pedig a szabályozási egység által a reálegység megfigyelését fejezi ki. A gazdasági rendszerben végbemenő transzformációkat valamennyi egymással összekapcsolt egység válaszfüggvényeinek együttesét a szabályozási szféra válaszfüggvény rendszere (Ф) és a reálszféra válaszfüggvény rendszere (y>) írja le. A vizsgálatok középpontjába tehát az E(0, G, S, Ф, yj) gazdasági rendszert célszerű helyezni. A szervezetek halmaza (O); a termékek halmaza (G); a közléstípusok halmaza (S); a szabályozási szféra válaszfüggvény rendszere (Ф); és a reálszféra válaszfüggvény rendszere (y) jelentik a gazdasági rendszer karakterisztikumait, s ezek együttese a rendszer struktúráját adja. * 196
