Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-10-01 / 5. szám
lartalmú áramlás elsősorban információs céló áramlás 2. ábra. A vízgazdálkodással összefüggő főbb input és output áramlások vázlata egyszerre jelentkeznek, vagy éppen a hidrológiai cikluson keresztül összef onódnak. A hidrológiai egység alapvízkészletét ezért úgy tekinthetjük, mint sok célú igények összekapcsolt rendszerét, amelyek közül némelyek ellentétesek, mások egymást kiegészítők. Az elmondottakból viszont az is következik, hogy a vízgazdálkodási rendszer az egymással összefüggő hidrológiai és társadalomgazdasági változók integrált komplexuma, amelyek együtt hatnak egy jól meghatározott területen, általában egy vízgyűjtő medencében. A vízgazdálkodási rendszerek összetettségét, kapcsolatuk kiterjedését egyik oldalról ugyancsak a természeti tényezők szabályozzák, amenynyiben a vízgyűjtő domborzati határai a gazdasági élet határait is képezik. Hazánkra az az eset jellemző, amikor a vízgyűjtők földrajzi határai a gazdasági életet kevésbé befolyásolják és így a hidrológiai rendszertől a gazdasági rendszer kevésbé függve fejlődik. Ilyen esetben általában a gazdasági működési terület több hidrológiai egységre települ, amelyek mindegyikén eltérő hidrológiai adottságok lehetnek, vagy a vízgyűjtők természeti összekapcsolódása következtében igen nagy és fő vonásaiban egységes hidrológiai rendszerre több nemzet gazdasági rendszere települhet. Az így kialakuló szuperrendszerek vízgazdálkodása komplex szemléletet igényel, amely az első esetben abból a szükségességből ered, hogy különböző hidrológiai realitásokat valamilyen integrált cél szolgálatában kell működtetni, míg az utóbbi esetben a komplexitás abból a feladatból ered, hogy egy nagy hidrológiai egységet különböző gazdasági rendszerek érdekében kell összehangoltan működtetni. A területi vízgazdálkodási egységek az összefüggő Duna vízgyűjtő alrendszerei, így ennek megfelelően a hidrológiai egységet több gazdasági egység érdekében szükséges komplex szemV + В + U min lélettel kell működtetni, de ugyanakkor eltérő hidrológiai és gazdasági alegységek rendszere is, amely a kedvező és kedvezőtlen hidrológiai rendszerek egységes gazdasági cél szerinti összekapcsolódásának komplex szemléletét is megköveteli. A vízgazdálkodás mint egységes gazdasági rendszer működése tehát abban áll, hogy meghatározott periódusokban (időszakokban) inputot fogad be (hidrológiai folyamat eredményeként jelentkező lefolyást) és azt belső folyamatokon keresztül a természeti, társadalmi, gazdasági követelményeket kielégítő komplex szemléletnek megfelelően megváltoztatva outputot bocsát ki teljesítmények formájában. Az inputokat és outputokat összefoglaló főbb áramlások vázlatát és azok szabályozására szolgáló célfüggvény egy lehetséges változatát a 2. ábra mutatja be. A hidrológiai kutatás feladatai a sztochasztikus adatkészlet előállítása körül csoportosulnak. Nyomon kíséri azt a folyamatot, ahogyan a csapadékból lefolyás lesz (3. ábra). A tervezési modellhez előállított hidrológiai adatokkal szemben támasztott követelményeket azonban nem szabad a teljes rendszermodelltől elvonatkoztatni, mivel a rendszertervezés megbízhatósága, vagyis a számított gazdasági eredmények szóródása a bevitt hidrológiai paraméterektől is függ. A hidrológia vízgazdálkodás rendszerelméletében betöltött helyének a hidrológiai kutatások célkitűzésének megvilágítására tételezzünk fel 3. ábra. Hidrológiai rendszermodell blokkdiagramja 194
