Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-10-01 / 5. szám
1. ábra. A rendszertudomány vázlata Míg a hagyományos képzés és szemlélet az egyedi jelenségek ismeretére összpontosul, addig a rendszerszemléletű gondolkodásmód a kapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Az általános rendszerelmélet abból a feltevésből indul ki, hogy különböző valós rendszerek tulajdonságai és viselkedési módjai formális izomorf rendszertörvényekkel értelmezhetők. Ennek megfelelően legfőbb feladata, hogy különböző tudományágak rendszerét egymással összehasonlítva általánosítsa és más tudományágakra kiterjessze, átértelmezze. Ezt az átvitelt olyan általános érvényű, az egyes tudományágakhoz szorosan nem kapcsolódó terminológia kifejlesztése segítheti elő, amely szükségszerűen magas elvonatkoztatási szintet jelent, s ennek következtében különböző tudományágakban egyaránt használható. Az operációkutatás és döntéselmélet is a rendszerek komplex problémáinak megoldásával foglalkozik s ennek következtében szoros kapcsolatban van a rendszertechnikával. A kapcsolatok jellegéről és tartalmi vonatkozásairól ad áttekintést az 1. ábra. A fennálló kapcsolatok vonatkozásában szükséges rámutatni, hogy az operációkutatás egy adott rendszer — rendszerint már működő — struktúráján belül dolgozik, a rendszertervezés feladata pedig, hogy új struktúrát építsen fel. Közös vonásuk, hogy mindkettő több tudományszakos csoporttal dolgozik, mindkettő az egész rendszert és nem a részeket tanulmányozza. Az operációkutatásban a matematikának egy, az optimálással kapcsolatos problémákkal foglalkozó ága kezd előretörni, az operációkutatás kifejezést is lefoglalva magának. A rendszertechnikán belül pedig jobban érvényesül a módszertani jelleg. A döntéselmélet logikai-matematikai tudomány, mely egy jól leírható helyzetben adott, jól leírható cselekvési lehetőségekből indul ki. Rendelkezünk biztos vagy bizonytalan információkkal az alternatív cselekvések következményeiről. Adott a választásnak valamilyen egzaktan leírt kritériuma. A döntéselmélet tételei arra felelnek: melyek a választási kritériumnak leginkább megfelelő cselekvések? A döntéselmélet maga nem tekinti saját tárgykörébe tartozónak annak vizsgálatát, vajon a döntési modellben leírt szituáció valóban helyesen tükrözi-e a tényleges helyzetet; figyelembe vett cselekvési lehetőségek valóban lehetségesek-e; valamennyi alternatívát figyelembe vettük-e; valóban a modellben számba vett konzekvenciák következnek-e be, a döntési kritérium valóban kifejezi-e a döntéshozó érdekeit? Csupán azzal foglalkozik: mi a racionális döntés, ha mindez már adott. Ez kizárólag logikai-matematikai probléma. Annak vizsgálata, hogy a döntésnél alapul választott modell helyesen tükrözi-e a tényleges helyzetet a közgazdasági reáltudományi elmélet körébe tartozik, amely a valóság változói közötti lényeges összefüggéseket tárja fel. Az általános rendszerelméletbe torkolló operációkutatás, döntéselmélet fejlődése, továbbá a gépi számítástechnika nyújtotta lehetőségek ma már elérhető közelségbe hozták egy általános vízgazdálkodási irányítási, tervezési modell kidolgozását, amely akkor válik teljessé és a gyakorlatban is hatékonyan felhasználhatóvá, ha a természeti és a vízgazdálkodás ember alkotta — a 192