Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-02-01 / 1. szám
A Krasznojarszk-i vízlépcső a Jenyiszej első lépcsője. A hatalmas angarai vízlépcső — a Bratszk — üzembe helyezése után újabb siker ez a szovjet vízerőhasznosítás és egyúttal komplex hasznosítás terén. A vízlépcső rendkívül gazdaságos létesítmény. Az általa termelt energia önköltsége 3—4-szer kevesebb lesz, mint a modern, korszerűen felszerelt hőerőművekben termelt energia önköltsége. Az 1 kW kiépítési teljesítmény fajlagos beruházási öszszege 100 rubel. A korábban megépített vízlépcsők fajlagos beruházási összege a következőképpen alakult: Bratszk — 160 rubel/kW, volgai vízlépcsők — 305 rubel/kW, Irkutszk — 200 rubel/kW. Az 1 kWh-га eső fajlagos önköltség 0,05 kopek. További jellemzésül szolgál, hogy 6,6 millió kW hőerőművi teljesítmény és 22 milliárd kWh energiatermelés kiszorítását teszi lehetővé. Ugyanakkor évi 7 millió tonna fűtőanyag-megtakarítást is eredményez. Az üzemelésében pedig a hőerőművekéhez képest évi 40 millió rubel megtakarítás is kimutatható. A vízlépcső néhány adatát más nagy vízlépcsőkkel összehasonlítva az alábbi táblázat tartalmazza: Vízerőmű neve Ország Alapkőzet Gátmagasság (m) Teljesítmény ezer kW Betonmennyiség 1 kW 1 kWh értékre 1 2 3 4 1 5 6 7 Krasznojarszk SZU gránit 125 6069 1,38 0,29 Bratszk SZU diabáz 126 5000 2,02 0,34 Grand-Culee USA gránit 168 2314 3,35 0,62 Boulder USA andezit 228 1385 1,78 0,42 San-Min-Sa Kína diorit 96 1100 2,67 0,49 Grand-Dixance Svájc gránit 281 738 7,83 2,93 Su-Pun Korea gránit 107 700 5,57 1,02 A Krasznojarszk-i vízlépcső műszaki-gazdaságossági mutatóit tekintve, vitathatatlanul a Szovjetunió leggazdaságosabb vízerőműve. A Krasznojarszk-i vízlépcső építéséről részletesebben lásd a Vízügyi Figyelő 1968 1—2., a Vízgazdálkodás 1967 5. és a Hidrológiai Közlöny 1964 4. számai^ Borza Dezsőné A világ szivattyús energiatárolói Az elmúlt évben a Water Power folyóiratban megjelent egyik cikk ismertette a világ tervezett, épülő és üzemelő szivattyús energiatárolóinak (SZÉT) adatait. A különböző országoknak, energiarendszerek igazgatóságainak stb. kiküldött kérdőívek alapján kapott adatok a létesítmények teljes megnevezésére, teljesítményére, esésére, energiatermelésére (szivattyús és turbinaüzemben), a gépegységek típusára, számára, teljesítményére, fordulatszámára, az üzembe helyezés évére, illetve a tervezett létesítmények feltételezhető üzembe helyezési idejére vonatkoznak. Néhány, időszakos szabályozást biztosító szivattyús tárolós erőművön kívül a legtöbb létesítmény napi szabályozású. A tájékoztatásba felvett szivattyús energiatárolós létesítmények teljesítményének alsó határát a tájékoztatást adó szerv határozta meg. Az USA pl. csak az 50 MW, vagy ennél nagyobb teljesítményű művek adatait szolgáltatta, más országok viszont valamennyi ilyen létesítmény adatát megadták, legfeljebb az egészen elavult, régi berendezésekét nem. Az említett cikk összesítő táblázatot tartalmaz, amelyben fel vannak tüntetve országonként a szivattyús energiatárolók összteljesítményi adatai is (a gépegységek turbinaüzemben való működésének esetére, s csak a reverzibilis gépegységekre tekintettel). Az USA esetében külön fel vannak tüntetve azok a szivattyús energiatárolók, amelyeknek építésére 1990 után kerül sor. A világ üzemelő és épülő szivattyús energiatárolós erőműveinek összteljesítménye 34 166 MW, ebből az USA részesedése 10 024 MW, Japáné pedig 6556 MW. A gépegységek össz-számából (590) — a tervezett létesítményekével együtt — 354 reverzibilis. A három gépből álló gépegységek esetében 56 létesítményben alkalmaztak kanalas turbinákat, elsősorban Ausztriában és Olaszországban. 180 esetben fordul elő réstúlnyomásos (NDK és NSZK) turbina. Az üzemelő szivattyús energiatárolós erőművek közepes teljesítménye 88,5 MW, amely a tervezett művek esetében 130 MW-ra emelkedik. A már üzemelő szivattyús energiatárolós erőművek számát tekintve Japán után Ausztria és az NSZK vezetnek (18, 14, 14). Az USA-ban a meglevő 11 ilyen mű mellett viszont 12 épülőfélben van. Magyarország a táblázatban 1 tervezett művel szerepel, amelynek megvalósulási évét sem reálisan tüntették fel (1978). Feltehető, hogy a táblázatos összeállításban más hibák is előfordulnak. Az összesítő táblázat adatai szerint az első szivattyús energiatárolós erőmű Svájcban épült (1909), ezt követően Ausztriában létesítettek (1928) SZET-ót. Borza Dezsőné 13
