Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

1 l A KITELEPÍTÉS FŐIRÁNYAI j / 1 A TISZA - MAROS ÁRTERÜLETÉN j \ 19T0.05.21-23-in __d “ Щ 1 %Mm__ Д / <7 \\ О Ar T0R0SHÁ1A av (T)J \ 0 'S \\ \ < % \ \ ú 'ШшАтмЕШмт1 ^ ъ U d (ft a c? Boráiry ^\}l К1ШР1ШЕ \/AA \s2E6El\f d \\W \ ^ r 0 Q О рч. / AT0 // Oomasiék lMAKÓ . yc P __a ÚÓrofoiVQ V ^/\ Ш P 6 nár-S /­­G 0 S4A Á V 1 A 4 jujoemw .-л Kiszomcor s a; •V< ROMÁNIA ^ :0 5 10 Km i------1--------1 ármentesítés az árvízvédelem eredményességétől függ a gazdasági élet fejlődése, a települések, utak, vasutak biztonsága. E tények ismeretében nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az 1970. év tavaszán kialakult rendkívüli árvízveszély, rendkívüli intézkedése­ket követelt, amelynek keretében — a lakosság védelme érdekében nagyméretű szervezett tömeg­mozgások végrehajtása is szükségessé vált. 1970. május 14-én váratlanul bekövetkezett Tisza-völgyi árvíz szükségszerűvé tette — köz­ponti intézkedésre — az érintett megyék kitelepi­­tési és befogadási szakszolgálatainak készültségbe helyezését és bekapcsolását az árvízvédelmi fel­adatokba. Az árvíz kialakulásának függvényében, illetve a kialakult helyzet alapján került sor a Tiszától ke­letre fekvő megyék kitelepítési és befogadási szak­­szolgálatainak bevonására. E szakszolgálatok tevékenysége — az árvízvé­delem szerves részét képező kitelepítési feladatok jellege és a beavatkozást közvetlenül kiváltó okok szempontjából — az alábbiak szerint csoportosít­ható: 1. A szakszolgálat tevékenysége a Tisza—Szamos árterületén Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz legnagyobb pusztítását hazánkban a Felső-Tisza vidékén, a Szamos folyó árvize okozta. A határainkon túl és a hazai földön történt gát­szakadások következtében a Tisza—Szamos kö­zén, valamint a Kraszna és a Szamos között Sza­bolcs megyében mintegy 40 települést öntött el részben vagy egészben az árvíz, és az elöntött te­rület kiterjedése elérte a 90 000 kát. holdat. A határainkon túl bekövetkezett gátszakadások víztömege május 14- ről 15-re virradó éjszaka érkezett a határhoz és váratlanul érte a ha­tármenti falvak lakosságát. Kimen­tésük a hajnali órákban kezdődhe­tett meg és ezt követően az árvíz által veszélyeztetett valamennyi községet — a víz várható érkezési idejét figyelembe véve — kiürítet­ték. A mentésben és a kitelepítésben — mint ismeretes — a néphadse­reg kétéltű járművekkel és heli­kopterekkel nyújtott segítséget. A Szabolcs megyei szakszolgálat készültségbe helyezésére ilyen kö­rülmények között lényegében csak a kimenekítés befejezése után ke­rülhetett sor, amikor a Tisza—Sza­mos árterületén a váratlan áradás következtében a fegyveres erők se­gítségével kimenekített lakosság befogadását és visszatelepítését kellett megoldania. Ennek keretében a megyei szakszolgálatra tehát csak a kimenekített lakosság elhelyezésének, nyil­vántartásba vételének, ellátásának és visszatelepí­tésének feladata hárult. E tevékenység során mintegy 35 ezer fő kime­nekítésére került sor 43 községből, 31 befogadási helyre, maximálisan 45 km távolságra. A kimene­kítés közel 2 napig, a visszatelepítés több ütem­ben — az elárasztott területek víztelenítése és a szükséges előkészítő intézkedések végrehajtása után — május 25-től június 6-ig tartott. 2. A szakszolgálat tevékenysége a Lónyai-csatorna, a Maros, a Körösök és a Berettyó árterületein A Felső-Tiszán és a Szamos mentén kialakult helyzet, valamint a veszély nagyságának felisme­rése alapján — a Tiszán és mellékfolyóin levonuló árhullámok várható érkezési idejét figyelembe véve — az érintett egyéb területek szakszolgála­tainak már lehetőségük nyílt arra, hogy felké­szüljenek a veszélyeztetett települések lakosainak megelőző jellegű kitelepítésére is. Ennek megfelelően a szakszolgálatok tevékeny­sége Szabolcs megyében a Lónyai-csatorna, Csongrád megyében a Maros, Békés megyében a Körösök, valamint Hajdú megyében a Berettyó árterületein a veszélyeztetett lakosság megelőző jellegű kitelepítésére, befogadására és visszatele­pítésére terjedt ki. E tevékenység főbb jellemzői a következők vol­tak: A LÖNYAI-CSATORNA ÁRTERÜLETÉN A Lónyai-csatorna mindkét oldalán húzódó fő­védvonalak mentén, — amelyek a Tisza vissza­­duzzasztó hatására megemelkedő vizek ellen vé-66

Next

/
Oldalképek
Tartalom