Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

A vízgazdálkodási lehetőségek feltárása és ennek az érdekeltekkel való megismertetése érdekében az igazgatóság minden évben 3—4 megyei, vagy országos érdekű rendezvényt tart, amelyben bemutatja azokat a lehetőségeket, amelyek a vízhasználatok terén rendelkezésre állnak, vagy amelyeket az érdekeltek koordinált költségvállalásával biztosítani lehet. Ugyanilyen megfontolásból az igazgatóság a társadalmi szervezetekben is aktív tevékenységet fejt ki. Rendszeresen vállal tájékoztató előadásokat a TIT, MTESZ, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Hazafias Népfront rendezvényein. Ezzel a társadalmi szerepléssel el tudtuk érni, hogy Békés megyében a vízgazdálkodás problémái minden szinten a központi kérdések közé kerültek, ismerik az igazgatóság munkáját és a jogszabályokban előírt eseteken túlmenően is kikérik szakmai tanácsait és véleményét.

Az igazgatóság — az előzőek szerint felkeltett társadalmi érdeklődés és igények alapján — egyes sürgető vízgazdálkodási feladatok megoldására tanulmányokat, koncepcióterveket dolgoz ki, amelyek elindításul szolgálhatnak egyes nagy jelentőségű vízgazdálkodási problémák megoldásához (Békés megye üzemi vízrendezéseinek koncepcióterve).

Az ágazati irányítást szolgálja közvetett módon az is, hogy az igazgatóság, illetve annak illetékes vezetői a különféle területi bizottságokban szorosan együtt működnek más népgazdasági ágak képviselőivel (Megyei Vízgazdálkodási Bizottság, Koordinációs Bizottság, Szállítási Bizottság, Állandó Bizottság). A bizottságok elé rendszeresen az igazgatóság viszi a megoldásra váró problémákat. Kidolgozza a vízügyi szempontból megfelelő megoldásokat és ezzel segítséget nyújt a kérdés sokoldalú megvizsgálásához, a tárgyilagos döntések kialakításához.

Az ágazati irányítás egyik legfontosabb eszköze az igazgatóságok hatósági és felügyeleti tevékenysége. Ezzel a munkával szemben támasztott követelmények az utóbbi pár év alatt rendkívüli mértékben megnövekedtek. A hatósági tevékenység elválaszthatatlanul összefügg a Vízügyi Törvény 43. §-ában meghatározott vízügyi felügyeleti tevékenységgel. A hatósági és felügyeleti munka három fázisban bonyolódik le: az előkészületi, a hatósági eljárási és a felügyeleti szakaszban. Az előkészületi szakasznak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ha ezt jól végzik, akkor tulajdonképpen a hatósági eljárás rendkívül leegyszerűsödik. Döntő része az előkészítésnek az elvi meghatározás és a helykijelölés. Ezeknek során a szakágazatok szakmai és az illetékes szakaszmérnökség területi ismerete révén az egyes vízi létesítmények gazdaságosan beilleszthetők a térség egységes vízgazdálkodási rendjébe. Ennek az előkészítésnek a 30/1970-es OVH utasításban előírtak szerint történő lefolytatása céljából az igazgatóság a megye vízi létesítményeinél érdekelt beruházók és tervezők felé részletes tájékoztatást adott. Ugyancsak az előkészítéshez tartoznak azok az előzetes megállapodások, amelyeket az igazgatóság a szakhatóságokkal kötött az 1035/1967. sz. Korm. rendelet értelmében. Az engedélyezési ügyek gyorsítása és egyszerűsítése céljából a gyakran előforduló ügyek szakhatósági előírásait illetően kötött előzetes megállapodás feleslegessé teszi az ilyen típusú ügyekben az állásfoglalások utólagos kikérését.

A hatósági munka jelentős része a vízjogi engedélyezési tevékenység, melynek során a különböző vízi létesítmények megépítésére ad az igazgatóság vízjogi létesítési engedélyt, majd — az üzembe helyezési eljárás sikeres lefolytatása után

— vízjogi üzemelési engedélyt. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek azok a hatósági intézkedések, amelyeket a Vízügyi Törvény 32. § (1) bekezdése alapján teszünk meg és amelyeknek során akár a népgazdaság, akár más érdekelt kárának elhárítása, vagy egy vízi létesítmény gazdaságosabb kihasználása céljából állapítunk meg vízjogi kötelezettségeket.

Mindkét hatósági tevékenység során az illetékes szakágazatok és szakhatóságok véleményének, illetve állásfoglalásának figyelembevétele mellett járunk el. Ezek a kapcsolatok igazgatóságunk területén jól szervezettek és az együttműködés kifogástalan. Ügy a lakosság érdekeire figyelemmel, mint a területismeret előnyeinek hasznosítása céljából elsősorban a mederrel, hullámtérrel és a töltéssel összefüggően hatósági jogkört biztosítottunk a területileg illetékes szakaszmérnökségek számára. A már két éve gyakorolt jogkört a szakaszmérnökségek gyorsan és kellő körültekintéssel látják el. A jogkör gyakorlásának szabályait igazgatói utasítás szabályozza. A vízjogi törvényben előírt vízjogi engedélyek felülvizsgálatát ez év végéig, — tehát az előírt határidő előtt egy évvel

— a hatósági csoport befejezi. Munkája során számos vízjogi engedélyt visszavont és ugyanakkor a témájuknál fogva összefüggő vízjogi engedélyeket összevonta. Ennek révén a működési területünkön érvényben levő vízjogi engedélyek áttekinthető és összefüggő rendszerbe kerülnek.

A népgazdasági és vízgazdálkodási érdekek védelme szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a Vízügyi Törvény 43. §-ában kialakított vízügyi felügyelet. Eddig a vízjogi üzemelési engedélyek kiadása után a különböző vízi létesítmények úgy kerültek az egyes beruházó használatába, hogy a vízügyi hatóságnak az egyes létesítményekkel öszszefüggő kapcsolata megszűnt, a saját vízi létesítmények kivételével. Az említett vízügyi felügyelet révén ez a helyzet megváltozott és a vízügyi apparátus illetékes szervei a jó gazda gondosságával kötelesek az- egyes vízi létesítmények állaga felett őrködni és egyben figyelemmel kísérni a létesítmények gazdaságos üzemelését, a víz hasznosulását. Amennyiben a szakágazatok, vagy a szakaszmérnökségek olyan jelzést adnak, hogy az egyes létesítményeknél káros jelenségeket észlelnek, úgy a vízügyi hatóság hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a szakszerű és gazdaságos üzemeltetés helyreállítása céljából. A felügyeletnek még nagyobb súlyt adna és munkáját még hatékonyabbá tenné, ha az igazgatóságnál jelen-63