Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
Az Ipolymenti Vízitársulat új völgyzáró gátja Kétbodonyban lomeráció, Nógrád megye, Ráckevei Duna-ág vízvédelme, Budapest egyes régióinak szennyvíz-kérdései stb.). Az Igazgatóság fontos feladata az együttműködő szervek koordinációjában való közreműködés, amit megkönnyít dolgozóinak helyismerete, szakmai tudása, a területi és módszertani tanulmányokból szerzett tárgyi ismerete is. A közművesítésben nagy szerepe van a társulatoknak, az igazgatóság területén 51 víz-, illetve víz- és csatornamű társulat működik, a IV. ötéves tervben további 25-nek megalakulása várható. A vizek szennyezése ellen folytatott küzdelem fontos eszköze a szennyvízbírságok kivetése, mely munkában nagy segítséget jelent a KÖJÁL-okkal és a Dunán a Vízirendészet egységeivel kialakult igen jó együttműködés. A feladat még így is rendkívül nagy, ellátása csak a legkorszerűbb technikával képzelhető el. Jelentős lépés volt ennek érdekében a Vízminőségi Felügyeleti Osztály 1970- ben üzembe helyezett, új, korszerű, 260 m2-es laboratóriuma is. Nagy örömünkre szolgál, hogy a rendszeresen kivetett bírságok alapján több nagyüzemben történtek már hatékony intézkedések a vizek szennyezésének megakadályozására. Nem csökkent természetesen a vízgazdálkodás „hagyományos” feladatainak fontossága sem. Az ipari és lakóterületek nagyságának és értékének növekedése miatt fokozott felelősséggel kell a vízkár elhárítás-ár - mentesítés feladatait is ellátni. Az Igazgatóság kezelésében a Dunán, Zagyván és az Ipolyon összesen 216 km árvédelmi fővédvonal van, jelentős feladat e vonalak védőképességének fokozása. Az 1965. évi árvíz tapasztalatai alapján készült töltéserősítések (magasítások) közül talán a Szentendrei-sziget védvonalainak fejlesztése és a Csepel-szigeti védgátak néhány kényes pontjának a megerősítése (pl. lórévi buzgáros terület kazettázása) érdemel figyelmet. Az induló beruházások közül kiemelkedik a Tass—Dunaegyháza közti 45 millió Ft-os töltéserősítés, e gátszakasz esetleges szakadása esetén Bács-Kiskun megye hatalmas Duna-balparti öblözetét pusztítaná el az árvíz. Értékes területet mentesít Budapest és Szentendre között a budakalászi öblözet nagyrészt befejezett, új védvonala. Az Ipoly 1968-ban cseh—magyar együttműködéssel megindult szabályozása során az ősállapotban levő vízfolyás medrének jelentős bővítésével és rövidítésével egyidejűleg egyes öblözetek ármentesítése is megtörténik, a belsőségek védelmén túl az intenzívebb mezőgazdasági művelést is lehetővé téve. A Zagyva hatvan—jobbágyi szakaszának mederbővítéssel kombinált töltésezése ebben az ipari körzetben mentesít újabb területeket. Az 1970. évi tiszai árvédekezés tapasztalatai és a vízépítési talajmechanika új eredményei alapján az Igazgatóság 2—3 év alatt felül kívánja vizsgálni védvonalainak állapotát, védekezési és lokalizációs terveit, lehetőleg előre megtervezve még a szóba jöhető szádfalazások mélységét, az esetleg szükséges, töltésrobbantásokat stb. is. A védekezés műszaki előkészítéseként más műszaki intézkedések mellett folyamatban van a szakaszmérnökségek ellátása telexkészülékekkel, a védelmi tervcsomagok és segédletek lefényképezése mikrofilmre (az előbbi a nehézkes távmondatos rendszert váltja fel, utóbbi lehetővé teszi a gátra vezényelt műszakiak ellátását zsebben hordható „terv-A Szunyogi Szivattyútelep gépháza 54
