Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
zombor, Ferencszállás és Klárafalva lakosságának veszélybe kerülésekor 6500 fő, tehát 18 500 fő befogadására. Ennél a tervnél már hasznosítottuk a mi gazdag tapasztalatainkat és a befogadást, elhelyezést Makó város testében a betelepülők politikai és közigazgatási szervezetének megfelelően szerveztük volna meg, a makói vezetésbe bevontuk volna vezetőiket. Később, amikor végre a Tisza, a Körösök, valamint a Maros nagy mértékű apadása bekövetkezett, július elsején a Területi Árvízvédelmi Bizottság engedélyével elrendeltük a készenlétben álló gépjárművek és gépkocsivezetők, gépkocsi parancsnoki állomány készenléti állapotának megszüntetését, a polgári védelmi, egészségügyi és műszaki alakulatok, a tanácsi árvízvédelmi szolgálat feloszlatását, az üzemektől igénybe vett közerő 90 százalékos csökkentését, a kiadott felszerelések, különböző anyagok bevonását, számbavételét, és átadását az illetékes szerveknek, az egészségügyi fertőtlenítés és a szükséges védőoltások azonnali megkezdését, a bel- és árvízkárok felmérését és a károk helyreállításának megszervezését. Felhívtuk valamennyi vezető elvtárs figyelmét, hogy az árvízvédelemnél dolgozó valamennyi személynek tolmácsolják a városi pártbizottság és a városi tanács köszönetét a végzett munkáért és a sikeres helytállásért. Dr. Forgó István A tengerek édesvizű forrásainak hasznosítása A Német Szövetségi Köztársaságban Karlsruhe tekintélyes helyet harcolt ki magának kutatóintézeteivel. A világ tudományos életében ma már jó árfolyamon jegyzik a város állami és magán tudományos kutatóintézeteinek eredményeit. Az egyik magánalapítványú (tudományos kutató) intézet hosszú kísérletezés és szívós munka árán megoldotta a tengerben — a partokhoz közel — feltörő források édesvizeinek felhasználását. A kísérletek számára legalkalmasabbnak bizonyult a dél-görögországi Argosz-félsziget keleti partja, ahol a tengerben a meredek part mellett sorjáznak a források, másodpercenként 7—10 m3 vízhozammal. [E terület északkeleti részét szeli át a Korinthoszi-csatorna, melynek végleges tervét 1881-ben hazánkfia, Gerster Béla mérnök készítette el és az építést a szabadsághős Türr Istvánunk által létesített részvénytársaság végezte. — A csatorna a Korinthoszi és Éjinai (éginai) öblöket köti össze, hossza 6540 méter, mélysége 8 méter. Kis szélessége, szűk volta miatt világforgalmi szempontból nincs jelentősége.] Hiába veszi körül azonban ezt a földdarabkát három oldalról is víz, a hajdan termékeny mykénei föld régi idők óta küzd a kiszáradással. A talajnedvesség megkötésének, „tárolásának” ugyancsak ősidők óta ismert módja a növényzet telepítése. Ezen a jó talajú síkságon az itt honos lakosság édes narancsot, citromot, mandarint termel. Viszont ezek a rutafélék nagyon vízigényes növények. A téli esőzések idején felhalmozódó csapadékot hamar elhasználják, utánpótlás pedig nincs. Legalábbis édesvízből. így következett be az, hogy a talajvíz szintje a tenger nívója alá süllyedt. Ebből viszont következett, hogy a talajvíz helyére tengervíz nyomult. A sós víz évente közel fél kilométernyit haladt a szárazföld belseje felé. Jelenleg már 7—8 kilométer távolságra a parttól is megtalálható a talajban a tengervíz. A termelést úgy lehet továbbra is biztosítani, ha a megbontott hidrológiai egyensúlyt helyreállítják; ha továbbra is biztosítani tudják a terület édesvízzel való ellátását. Az édesvíz-forrásokról már a régi mykénéiek is tudtak. Ezeket a forrásokat a karsztos hegység esővize táplálja. A forrásokat pontosan lokalizálni és a vízhozamot mérni nehéz feladat volt. A legnagyobb problémát jelentette az édesvíz kiválasztása sós környezetéből. Szinte lehetetlen feladatnak látszott a száz méterrel a tengerszint és 90 méterrel a tengerfenék alatt már sós vízzel kevert édesvizet kiválasztani. Miután az összes források a meredek part mentén helyezkednek el, betonfallal elválasztották a partsávot a tengertől. A vízállás ezen a záron belül magasabb lett, mint a tenger szintje. Ennek két következménye: 1. a parti lejtőre nehezedő víznyomás nagyobb mint korábban volt, s ez a nyomáskülönbség megakadályozza a tengervíz beszivárgását a betonfal alatt a part talajába, 2. nem akadályozza az alulról feltörő édesvíz útját. Mivel a sós víz nem tud behatolni a szárazföld talajába, a források vize tisztán törhet fel a földből. A körülhatárolt partszakasz, a kialakított medence megtelt édesvízzel. Az így rendelkezésre álló víz elegendő ahhoz, hogy a terület igényeit kielégítse, sőt a szomszédos termőterületekre is juttasson a nedvességből. Külön haszon az, hogy az így szerzett édesvíz kiszorítja a sót a már majdnem sztyeppés területről. A víz elosztására vonatkozólag is a karlsruhei intézet munkatársai dolgoztak ki tudományos eljárást. A fák törzseire és gallyaira, leveleire elhelyezett apró elektronikus „érző”-szervek megállapítják a nedvesség mértékét. Az így kapott adatokból egy kompjuter számítja ki, hova kell vezetni a felhasználásra váró vizet. Az elektronikus berendezés elég költséges, de ennek ellenére is olcsóbb ez a megoldás, mint a régebbi rendszer. Az árkokat és csővezetékeket ugyanis nem szükséges a hirtelen fellépő nagy igényekhez méretezni, mivel az ellátás folyamatos, kisebb keresztmetszetű vezetékek is megfelelnek. A fentiekben ismertetett megoldás nemcsak ezen az egy területen alkalmazható. A Földközi-tengerben tucatszám található édesvízforrás, azoknak az országoknak partjai mentén, amelyek szinte állandó jellegű vízhiánnyal küzdenek. Vida Sándor A Narin folyó (Kirgizia) Atbasi nevű mellékfolyóján létesült hasonnevű vízerőműben a múlt év végén lépett üzembe az első turbina. A folyó medrében épített 73 m magas gát térfogata 370 ezer m3. Az egyes műtárgyakba 45 ezer m3 betont kell beépíteni. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban az Ili folyón épül a Kapcsagaj vízlépcső. A múlt év végéig elvégzett munkából legszámottevőbb az első gépegység üzembehelyezése, amelyre december 16-án került sor. 1970. november 25-én elzárták a Vorotán folyó (Szovjet örmény Szocialista Köztársaság) medrét és megkezdődött a 13,5 millió m3 térfogatú tároló feltöltése. A víz 18 km hosszú üzemvíz-alagúton keresztül jut el a Tatyev vízerőműhöz. A tiszakécskei belvízrendszer bővítése keretében elkészült és üzembelépett az 1 m3/sec teljesítményű lakiteleki elektromos szivattyútelep. Üzembehelyezésével megoldódik Tiszakécske és Lakitelek községek belvízmentesítése. 31
