Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
22 000 m3 napi többletvizet juttat el az északi parton Tapolca—Hévíz—Keszthely térségébe, valamint a Somogy megyei parton egészen Balatonöszödig. Így ezen térségben jelenleg ellátott 40 000 állandó lakoson és 50 000 üdülőn kívül 1972-ig további 30 000 állandó lakos és 80 000 üdülő jut jó ivóvízhez. A Balatoni Regionális Vízmű folyamatban levő munkái 350 millió Ft-ot igényelnek. Mintegy 200 millió Ft-os beruházással új vízellátó rendszer épül ki a Séd—Gaja térségében is, mellyel a cél a kincsesbányái bányavizek hasznosítása. Elsősorban Székesfehérvár, Várpalota—Inota—Pét, valamint a bányaműveléssel és vízelvonással érintett települések, ipari üzemek vízellátásáról kell gondoskodni, részesül a bányavízből a Veszprém megyei vegyipar, valamint a székesfehérvári alumíniumkohászat is. A Tata—Tatabánya—Oroszlányi Regionális Vízmű első, kisebb főművei — elsősorban Tatabánya jobb vízellátása érdekében — már épülnek. 1971—74. között Oroszlány, Tata, valamint hat egyéb település mintegy 15 000 m3 napi vizet kap. Ezzel a vízzel ellátható lakosok száma 50 000 főről mintegy 70 000-re nő. A Velence-tavi regionális vízmű két ütemben, mintegy 100 millió Ft beruházással az Ercsi térségben feltárt kavics-teraszvizek hasznosításával 10 000 m3 napi vízmennyiséget fog az üdülőtérség települései részére eljuttatni. Itt a helyi fejlesztések folyamatban vannak, míg a főmű építése 1970-ben kezdődik. A Pécs—Komló Regionális Rendszer koncepciói és az egyes változatok gazdasági elemzése 1970-re készül el. A TERVEZETT FEJLESZTÉS 1971—75 KÖZÖTT Az elért eredmények eddig is igen jelentősek, de az igényektől még elmaradnak. A távlati tervek időarányos megvalósításaként úgy tervezzük, hogy 1975-re az összlakosságnak már 68%-áí tudjuk a vízvezetéki ellátásba és 380/g-át a csatornázásba bekapcsolni. A lakosság és az ipar vízzel való ellátása széles körű társadalmi ügy is, ehhez valamennyi érintett szerv összefogására van szükség. Ügy ítéljük meg, hogy a kilátásaink a következő ötéves tervidőszakra kedvezőek és az eddiginél lényegesen nagyobb lépéssel haladhatunk előre ezen a területen. Az 1971—75. közötti időszak vízellátási és csatornázási előirányzatainak legnagyobb részét — előreláthatóan mintegy 14 milliárd Ft-ot c víziközművek (víz- és csatornaművek) építése teszi ki. A hazai vízgazdálkodás történetében először nyílt lehetőség a pénzügyi források ilyen arányban a vízellátás és a csatornázás területére való összpontosítására, mint ma és különösen a következő ötéves tervidőszakban. A fejlődés gátjává válik a közműhiány a fővárosban és a vi-A települések csatornázottsága A Mátrai Regionális Vízmű déken, de nemcsak a vidéki városokban, hanem a falun is. A nagy küzdelemmel kiharcolt pénzforrások eredményes felhasználásáért most az építés és a tervezés területén széles körű aktivitással kell a fejlesztés feltételeit megteremteni. Nagy feladat és felelősség hárul most az építőipari, a gép-, műszer- és a szerkezetgyártó vállalatokra és a tervező intézetekre. Ha azonban — bár rövid az idő a felfejlődésre — meg tudjuk teremteni a fejlesztés ipari hátterét, akkor az előttünk álló ötéves terv végére a hazai vízellátás és a csatornázás eddig soha nem látott mértékű fejlődését tudhatjuk magunk mögött. Illés György OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóságának vezetője 7
