Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-04-01 / 2. szám

Az elmúlt évben lehetőségem volt — két kollégával — tanul­mányozni az NDK falusi tele­pülései vízellátásának, csator­názásának és szennyvíztisztítá­sának műszaki tervezési vonat­kozásait. A rendelkezésre álló rövid idő (öt munkanap) csak átfogó — a részleteket érintő — ismerkedésre adott lehetőséget. Ez az idő is elegendő volt azon­ban arra, hogy néhány olyan szemléletbeli különbséget fel­tárjon, amiknek tervezési, — de ezen túlmenően technológiai, építési és üzemelési — követ­kezményei vannak. А IV. öt­éves tervben előttünk álló nagy közműtervezési program sike­res végrehajtása érdekében minden lehetőséget meg kell ragadni, így az NDK-ban szer­zett tapasztalatokat is hasznosí­tani kell. A tanulmányút során Neu­­brandenburg megye területén jártunk, ahol — mezőgazdasági terület lévén — láthattunk ti­pikusan kis településekre jel­lemző létesítményeket. A meglátogatott vízművek 90—1750 m:!/nap kapacitásúak voltak és valamennyi tipizált. (Kivétel csupán a 16 000 m3/nap kapacitású neubrandenburgi vízmű volt.) Feltűnő volt az egyszerű, de célszerű és olcsó megoldásokra való feltétlen tö­rekvés. Ez az elv a vízművek épületein is azonnal látható volt (1—2. képek). Ezek az épü­letek 6X9; 6X12; 9X12 m-es alapterülettel készülnek. Nem olyan mutatósak mint a nálunk épülő, — általában egyedi ter­vek alapján készülő — létesít­mények, de ugyanazt a célt szolgálják sokkal olcsóbban. A tipizált kis vízműveknél keze­lőszemélyzet nincs, az üzem tel­jesen automatizált. A karban­tartást és a szükséges javításo­kat körzeti szerelőhálózat lát­ja el. Lényeges differencia van a hálózati nyomás biztosítását il­letően, a mi gyakorlatunkhoz képest. Víztornyot vagy hidro­­glóbuszt nem alkalmaznak. Ál­talánosan elterjedtek viszont a hidroforok. (Neubrandenburg­­ban 25 000 1-es hidroforok üze­melnek!) Széles körű alkalma­zásukat segíti, hogy nem kell 1,5—2,0-szeres biztonsággal méretezni azokat, mert nyomá­suk — egy minimális szint alá — csökkenését speciális szerel­vénnyel, az úgynevezett luft­­drucksperventil-lel akadályoz­zák meg. (A 3. képen bekere­tezve.) A hálózati szivattyúkat az óracsúcsra méretezik. Nagy súlyt helyeznek a csővezetékek áttekinthető, célszerű elrende­zésére, könnyű hozzáférhetősé­gére, a tartályok kiemelt, lábas elhelyezésére (3. kép). A falusi lakosság igényeinek rohamos növekedésével sok vita folyik nálunk arról, hogy be le­­het-e vezetni a házakba a vizet, amíg a szennyvíz elvezetése és elhelyezése nincs megoldva. Az NDK-ban a legkisebb települé­sen is telken belüli vízvételi le­hetőséget biztosítanak. A csa­tornázás és szennyvíztisztítás ugyan még sok helyen ott sincs megoldva, de véleményük sze­rint ez a helyzet sem szül rosz­­szabb állapotokat, mint ami az ásott kutak idejében volt a szennyvíz elhelyezése tekinte­tében. A közegészségügyi szer­vek, rugalmasabban kezelik ezeket a kérdéseket, mint ná­lunk. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy ésszerű határo­kon belül, lehet engedményeket tenni, mert a túlzott követel­mények sokszor gátat jelente­nek a fejlődésben. A kis szennyvíztisztító tele­pek tervezésében és építésében is tapasztalható az egyszerű­ségre és olcsóságra való törek­vés. Olyan megoldású berende­zéseket építenek, amelyek nem igényesek az üzem közbeni ke­í. kép. Tipizált vízmű épülete 2. kép. Tipizált vízmű épülete 3. kép. A neubrandenburgi vízmű egy belső részlete 4. kép. Stabilizációs tórendszer 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom