Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Különleges program szükségessége esetén a szükséges programot az előfizető az említett 3 gépnyelv bármelyikén, maga adhatja be a berendezésbe, de ha ez részére kényelmesebb, úgy a feladatot telexén, közönséges nyelven megfogalmazva is, eljuttathatja a központba, ahol a szükséges programozási munkát gyakorlott programozók készítik el. E különleges program lehet egyszeri felhasználású, ilyenkor használat után azt a központi berendezés azonnal törli, de lehet tartós használatú is, amikor azt a központi berendezés programtárába sorolja és azt az előfizető kódjelének megadásával bármikor újból igénybe veheti. A berendezést az előfizetők nemcsak adatfeldolgozási és számítási feladatok végrehajtására, de adattározóbént is használhatják. Adattárukat akár naponta is kiegészíthetik, vagy ha az szükséges, annak egyes részeit törölhetik. Az adattárat vagy annak egyes részeit akár beadagolási sorrendjükben, akár bármely rendszer szerinti osztályozásban vagy bármely rendszer szerint kiértékelve is bármikor megkaphatják, azaz saját gyorsnyomtatójukon kinyomtathatják. A rendszert a későbbiekben egyéb szolgáltatásokra is alkalmassá fogják tenni. Tervbe vették a szakirodalmi dokumentációs szolgáltatás megszervezését is. Az előfizető kérheti valamely tárgykör szakirodálmi jegyzékét, majd abból választva kérheti bármely cikk kinyomtatását is akár eredeti nyelvén, akár saját anyanyelvére lefordítva. A fordítási munkát is a számítógép fogja végezni, így azok csak nyersfordításokként lesznek használhatók, de nyilvánvaló, hogy így is nagy szolgálatokat tehetnek felhasználóik részére. Ugyanígy tervbe vették egyéb adatok szolgáltatását is. Meg akarják szervezni például a jogszabályok gyűjteményét is. Az előfizetőnek csak a kérdés címszavát kell leadnia, a gép azonnal közölni fogja az összes odavonatkozó jogszabály számát, függetlenül attól, hogy azt mikor adták ki. Ki fogják egészíteni a rendszert elektronikus rajztáblákkal is, amelynek segítségével a felhasználó rajzok alakjában is közölheti a feladatot a központtal és rajzok alakjában kaphatja is vissza az eredményeket. Láthatjuk, hogy a rendszer eddig elképzelhetetlen gyorsaságot és kényelmet jelent a felhasználók részére. Felhasználhatják azt, a legegyszerűbb adminisztrációs feladatok elvégzésétől egészen a legbonyolultabb tudományos feladatok megoldásáig, úgyszólván minden célra. Nem kell vállalniuk a jelentékeny beruházási költségeket és a karbantartás és javítás gondjait és az új rendszerre való áttérés is lassan és folyamatosan mehet végbe. A tőkebefektetés kockázata is elesik, mert ha valamely okból a gép használata mégsem mutatkoznék előnyösnek, úgy egyszerűen beszüntetheti az előfizetést. Nemrégi születése ellenére, máris 6000 előfizetője van a vállalatnak. Meg kell itt említenünk a jelenleg elterjedőben levő elektronikus rajztáblákat is. E berendezések mentesítik a tervezőt minden számítási és rajzbeli rutinmunkától, mert ezeket a gép automatikusan hajtja végre. Ily módon a tervezőnek valóban csak a tervezés magasabb rendű munkáit kell elvégeznie, azaz munkaképessége sokszorosára növelhető. Említésre méltó még a felhasználás új lehetőségei között a munkaszervezés korszerű megoldása is. A számítógépeket régebben használó vállalatok nagy része, különösen Amerikában, már áttért az ún. multidiszciplináris szervezeti formára. Megállapították ugyanis, hogy a hagyományos hierarchikus munkaszervezési formának igen sok hátrányos tulajdonsága van. Ezek között a legfontosabb az intézmény igazgatása és egyes dolgozói közötti információforgalom lassúsága és erős torzulása. Ma már nem kétséges, hogy a döntések minőségének legfontosabb alapja a gyors és pontos információ. A hagyományos rendszerben ezt elérni lehetetlen. Az információközlés minden lépcsője óhatatlanul az információ bizonyos fokú torzulását okozza, ami sok esetben igen nagy károkat okoz. A multidiszciplináris rendszer egy központi igazgatás vezetése alatt álló egymás mellé (és nem egymás alá) rendelt kisebb csoportok szervezete. A hírközlés az egyes csoportok, sőt sok esetben az egyes dolgozók és az igazgatás között mindenkor az adatfeldolgozó gépen át történik. Az igazgatás ily módon bármikor megkaphatja a döntéseihez szükséges információkat naprakész állapotban, bármely általa kívánt csoportosításban, vagy bármely szempont szerint kiértékelve, ami a döntések helyességét nagymértékben elősegíti. Fordítva, az igazgatás is az adatfeldolgozó gépen át adja meg akár a globális, akár az egyes dolgozói részére szükséges információkat és utasításokat. A berendezés a teljes információforgalmat tárolja, ily módon a felelős mindig egyértelműen megállapítható. E rendszernek azonban nem csak az információforgalom pontossága, gyorsasága és biztonsága az előnye, hanem az eddigi tapasztalatok szerint, igen nagy pszichológiai előnyöket is nyújt. A dolgozók közvetlen kapcsolata az igazgatással felelősségérzetüket nagymértékben növeli, így munkájuk pontosabbá és megbízhatóbbá válik, de igen nagy előnyt jelent a jelentés és utasítás személytelensége is, mert ily módon kiküszöbölhetők az egyéni rokonszenvekből és ellenszenvekből adódó, még súlyosabb információtorzulások is, ami némelykor a hagyományos rendszerben annyira elhatalmasodhatik, hogy az intézmény teljes létét is veszélyeztetheti, összevetve, e rendszer bevezetése eddig még minden nagyvállalatnál igen eredményesnek mutatkozott. Ismertetéseink célja az volt, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét az elektronikus adatfeldolgozás és számítástechnika legújabb lehetőségeire és azok részére, akik fejlesztési feladatokkal foglalkoznak, megkönnyítsük tájékozódását e szakterületen. Bedeus Károly 67