Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-04-01 / 2. szám

Különleges program szükségessége esetén a szükséges programot az előfizető az említett 3 gépnyelv bármelyikén, maga adhatja be a beren­dezésbe, de ha ez részére kényelmesebb, úgy a feladatot telexén, közönséges nyelven megfogal­mazva is, eljuttathatja a központba, ahol a szük­séges programozási munkát gyakorlott progra­mozók készítik el. E különleges program lehet egyszeri felhasználású, ilyenkor használat után azt a központi berendezés azonnal törli, de lehet tartós használatú is, amikor azt a központi be­rendezés programtárába sorolja és azt az elő­fizető kódjelének megadásával bármikor újból igénybe veheti. A berendezést az előfizetők nemcsak adatfel­dolgozási és számítási feladatok végrehajtására, de adattározóbént is használhatják. Adattárukat akár naponta is kiegészíthetik, vagy ha az szük­séges, annak egyes részeit törölhetik. Az adattá­rat vagy annak egyes részeit akár beadagolási sorrendjükben, akár bármely rendszer szerinti osztályozásban vagy bármely rendszer szerint kiértékelve is bármikor megkaphatják, azaz sa­ját gyorsnyomtatójukon kinyomtathatják. A rendszert a későbbiekben egyéb szolgáltatá­sokra is alkalmassá fogják tenni. Tervbe vették a szakirodalmi dokumentációs szolgáltatás meg­szervezését is. Az előfizető kérheti valamely tárgykör szakirodálmi jegyzékét, majd abból vá­lasztva kérheti bármely cikk kinyomtatását is akár eredeti nyelvén, akár saját anyanyelvére lefordítva. A fordítási munkát is a számítógép fogja végezni, így azok csak nyersfordításokként lesznek használhatók, de nyilvánvaló, hogy így is nagy szolgálatokat tehetnek felhasználóik ré­szére. Ugyanígy tervbe vették egyéb adatok szolgál­tatását is. Meg akarják szervezni például a jog­szabályok gyűjteményét is. Az előfizetőnek csak a kérdés címszavát kell leadnia, a gép azonnal közölni fogja az összes odavonatkozó jogszabály számát, függetlenül attól, hogy azt mikor ad­ták ki. Ki fogják egészíteni a rendszert elektronikus rajztáblákkal is, amelynek segítségével a fel­használó rajzok alakjában is közölheti a felada­tot a központtal és rajzok alakjában kaphatja is vissza az eredményeket. Láthatjuk, hogy a rendszer eddig elképzelhe­tetlen gyorsaságot és kényelmet jelent a felhasz­nálók részére. Felhasználhatják azt, a legegysze­rűbb adminisztrációs feladatok elvégzésétől egé­szen a legbonyolultabb tudományos feladatok megoldásáig, úgyszólván minden célra. Nem kell vállalniuk a jelentékeny beruházási költségeket és a karbantartás és javítás gondjait és az új rendszerre való áttérés is lassan és folyamatosan mehet végbe. A tőkebefektetés kockázata is el­esik, mert ha valamely okból a gép használata mégsem mutatkoznék előnyösnek, úgy egyszerű­en beszüntetheti az előfizetést. Nemrégi szüle­tése ellenére, máris 6000 előfizetője van a vál­lalatnak. Meg kell itt említenünk a jelenleg elterjedő­ben levő elektronikus rajztáblákat is. E beren­dezések mentesítik a tervezőt minden számítási és rajzbeli rutinmunkától, mert ezeket a gép au­tomatikusan hajtja végre. Ily módon a tervező­nek valóban csak a tervezés magasabb rendű munkáit kell elvégeznie, azaz munkaképessége sokszorosára növelhető. Említésre méltó még a felhasználás új lehető­ségei között a munkaszervezés korszerű megol­dása is. A számítógépeket régebben használó vál­lalatok nagy része, különösen Amerikában, már áttért az ún. multidiszciplináris szervezeti for­mára. Megállapították ugyanis, hogy a hagyomá­nyos hierarchikus munkaszervezési formának igen sok hátrányos tulajdonsága van. Ezek kö­zött a legfontosabb az intézmény igazgatása és egyes dolgozói közötti információforgalom lassú­sága és erős torzulása. Ma már nem kétséges, hogy a döntések minőségének legfontosabb alap­ja a gyors és pontos információ. A hagyományos rendszerben ezt elérni lehetetlen. Az informá­cióközlés minden lépcsője óhatatlanul az infor­máció bizonyos fokú torzulását okozza, ami sok esetben igen nagy károkat okoz. A multidiszcip­lináris rendszer egy központi igazgatás vezetése alatt álló egymás mellé (és nem egymás alá) ren­delt kisebb csoportok szervezete. A hírközlés az egyes csoportok, sőt sok esetben az egyes dolgo­zók és az igazgatás között mindenkor az adat­­feldolgozó gépen át történik. Az igazgatás ily mó­don bármikor megkaphatja a döntéseihez szüksé­ges információkat naprakész állapotban, bármely általa kívánt csoportosításban, vagy bármely szempont szerint kiértékelve, ami a döntések he­lyességét nagymértékben elősegíti. Fordítva, az igazgatás is az adatfeldolgozó gépen át adja meg akár a globális, akár az egyes dolgozói részére szükséges információkat és utasításokat. A be­rendezés a teljes információforgalmat tárolja, ily módon a felelős mindig egyértelműen meg­állapítható. E rendszernek azonban nem csak az informá­cióforgalom pontossága, gyorsasága és bizton­sága az előnye, hanem az eddigi tapasztalatok szerint, igen nagy pszichológiai előnyöket is nyújt. A dolgozók közvetlen kapcsolata az igaz­gatással felelősségérzetüket nagymértékben nö­veli, így munkájuk pontosabbá és megbízhatób­bá válik, de igen nagy előnyt jelent a jelentés és utasítás személytelensége is, mert ily módon kiküszöbölhetők az egyéni rokonszenvekből és ellenszenvekből adódó, még súlyosabb informá­ciótorzulások is, ami némelykor a hagyományos rendszerben annyira elhatalmasodhatik, hogy az intézmény teljes létét is veszélyeztetheti, össze­vetve, e rendszer bevezetése eddig még minden nagyvállalatnál igen eredményesnek mutatkozott. Ismertetéseink célja az volt, hogy felhívjuk ol­vasóink figyelmét az elektronikus adatfeldolgo­zás és számítástechnika legújabb lehetőségeire és azok részére, akik fejlesztési feladatokkal fog­lalkoznak, megkönnyítsük tájékozódását e szak­területen. Bedeus Károly 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom