Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

A PLESSEY-cég automatikus vízminőségmérő állomása az volt, hogy a mérési adatokat gra­fikus rögzítés mellett lyukszalagra vagy mágneses szalagra is rögtön felvitték. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a műszerkiállításon is tükrö­ződött a hidrometriai mérések auto­matizálására irányuló törekvés. 4. Tapasztalatok hasznosítása, javaslatok A szimpózium anyagának feldol­gozása, értékelése nyilvánvalóan hosszabb ideig fog tartani, úgyszin­tén korai lenne még a szimpózium­nak a hidrometriára gyakorolt ha­tását értékelni. Mindamellett né­hány tapasztalat, javaslat már most megfogalmazható. A szimpózium előadásai általában különböző módszerek, eljárások is­mertetésével, az azokkal szerzett ta­pasztalatokkal foglalkoztak. Tovább­fejlesztésként célszerűnek látszana a különböző eljárások összehasonlí­tása, majd adott viszonyokra egysé­ges eljárások kidolgozása, általában a hidrometriai eljárások egységesí­tése. A bővülő nemzetközi vízgaz­dálkodási együttműködés során, el­sősorban a közös vízgyűjtő területe­ken élő országok esetében, ugyanis egyre inkább előtérbe kerül az ada­tok összehasonlításának szükséges­sége, ahol komoly hiányosságként jelentkezhet az adatok észlelésének nem egységes rendszere. A szimpózium anyaga lehetőséget ad arra, hogy megismerjünk olyan hidrometriai eljárásokat, amelyeket a fejlődő országokban alkalmaznak, vagy ott alkalmazhatók. Figyelembe véve növekvő nemzetközi vízgaz­dálkodási kapcsolatainkat, a külföld­re, elsősorban a fejlődő országokba irányuló vízügyi exportot, a mód­szerek ilyen szempontból történő feldolgozása is célszerűnek látszana. A szimpóziumra beküldött dolgo­zatok, az elhangzott előadások nyel­vek szerinti vizsgálata arra enged következtetni, hogy vízügyi szak­emberek nyelvtudásának képzésénél bizonyos sorrendiségre kívánatos tö­rekedni. A szimpóziumon a szak­mai érintkezés nyelve alapvetően az angol volt, ugyanakkor a nem­zetközi szervezetekben, a nemzet­közi fórumokon való aktív közre­működés szempontjából kívánatos­nak tűnik legalább 2 nyelv isme­rete. Végezetül javasolható a szimpó­zium jövő évben megjelenő anya­gának beszerzése és minél széle­sebb körű feldolgozása. Dr. Dávid László OVH főmérnök dánszentmeklósi példa A Dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet kere­ken húsz esztendővel ezelőtt — az országos, úgynevezett szokványfeltételekhez viszonyítva — kedvezőbb adott­ságokkal indult útjára. Elsőként talán azt kell megemlí­tenünk, hogy 3400 holdnyi területén 150 hold minta­szerűen kezelt almáskertje, ezenkívül 50 hold jó erőben levő szőlője volt, amelyek együttesen a szövetkezet számára határozott irányt, egyben tisztes anyagi bázist adtak. Ily módon a szövetkezet viszonylag gyorsan meg­vethette lábát a kialakulóban levő új társadalmi és földbirtokrendszer talaján. Másik „kedvező adottsága­ként” azt kell kiragadnunk, hogy Dánszentmiklós ha­tárában a föld a banktőke és a nagybirtok kezén volt, ilyképpen a lakosság zömét az egész térségben az uradalmak cselédsége adta és a szocialista nagyüzem­nek itt kezdettől fogva nem kellett a megcsontosodott kisgazda-szemlélet földtulajdon iránti nosztalgiáival, helyenként nyomasztó előítéleteivel viaskodnia. A termelőszövetkezet élete kezdetben ennek ellenére sem bizonyult idillikus diadalútnak. Az almáskertet — az akkori szemléletnek megfelelően — nem nagy­üzemi művelésre telepítették és az elavult felszerelés, valamint egyéb kezdeti nehézségek miatt bizonyos hanyatlás jelei mutatkoztak. E tanulságok alapján 1960 után hozzáláttak a korszerűsítéshez, majd a sövé­ny es telepítéshez. Hamarosan elsajátították a szántó­földi termelés nagyüzemi módszereit és az egészen 1960-ig elhúzódó fejlődési nehézségek okait kiküszö­bölve megkezdődött a szövetkezet pályájának felfelé ívelése. Azóta a fejlődés esztendőről esztendőre töret­lenül tartó folyamat, amelynek igazán szemrevaló ered­ményeit a következő táblázat tanúsítja: Ev Egy főre jutó kp.­­jövedelem alakulása 1959. 5 260 1960. 9 375 1961. 14 194 1962. 15 696 1963. 17 763 1964. 24 118 1965. 24 760 1966. 28 200 1967. 29 790 1968. 30 032 A Micsurinnak ma 350 tagja van, akik közül 250 férfi, 100 nő. A szövetkezeti tagállományon kívül to­vábbi 350 embernek van a tsz-ben állandó munkája. E dolgozók szinte kizárólag a tagok családtagjai sorából kerülnek ki. A dolgozók munkáját 35 erőgép (traktor) segíti. Van ezeken kívül a szövetkezet állományában 2 tehergépkocsi, 12 vontató, egy autóbusz és 2 autóbusz­pótkocsi. Az autóbuszt a dolgozók távoli munkahelyre szállí­tására és esetenkénti társas tanulmányutakra, kirán­dulásokra használják. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom