Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
A PLESSEY-cég automatikus vízminőségmérő állomása az volt, hogy a mérési adatokat grafikus rögzítés mellett lyukszalagra vagy mágneses szalagra is rögtön felvitték. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a műszerkiállításon is tükröződött a hidrometriai mérések automatizálására irányuló törekvés. 4. Tapasztalatok hasznosítása, javaslatok A szimpózium anyagának feldolgozása, értékelése nyilvánvalóan hosszabb ideig fog tartani, úgyszintén korai lenne még a szimpóziumnak a hidrometriára gyakorolt hatását értékelni. Mindamellett néhány tapasztalat, javaslat már most megfogalmazható. A szimpózium előadásai általában különböző módszerek, eljárások ismertetésével, az azokkal szerzett tapasztalatokkal foglalkoztak. Továbbfejlesztésként célszerűnek látszana a különböző eljárások összehasonlítása, majd adott viszonyokra egységes eljárások kidolgozása, általában a hidrometriai eljárások egységesítése. A bővülő nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés során, elsősorban a közös vízgyűjtő területeken élő országok esetében, ugyanis egyre inkább előtérbe kerül az adatok összehasonlításának szükségessége, ahol komoly hiányosságként jelentkezhet az adatok észlelésének nem egységes rendszere. A szimpózium anyaga lehetőséget ad arra, hogy megismerjünk olyan hidrometriai eljárásokat, amelyeket a fejlődő országokban alkalmaznak, vagy ott alkalmazhatók. Figyelembe véve növekvő nemzetközi vízgazdálkodási kapcsolatainkat, a külföldre, elsősorban a fejlődő országokba irányuló vízügyi exportot, a módszerek ilyen szempontból történő feldolgozása is célszerűnek látszana. A szimpóziumra beküldött dolgozatok, az elhangzott előadások nyelvek szerinti vizsgálata arra enged következtetni, hogy vízügyi szakemberek nyelvtudásának képzésénél bizonyos sorrendiségre kívánatos törekedni. A szimpóziumon a szakmai érintkezés nyelve alapvetően az angol volt, ugyanakkor a nemzetközi szervezetekben, a nemzetközi fórumokon való aktív közreműködés szempontjából kívánatosnak tűnik legalább 2 nyelv ismerete. Végezetül javasolható a szimpózium jövő évben megjelenő anyagának beszerzése és minél szélesebb körű feldolgozása. Dr. Dávid László OVH főmérnök dánszentmeklósi példa A Dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet kereken húsz esztendővel ezelőtt — az országos, úgynevezett szokványfeltételekhez viszonyítva — kedvezőbb adottságokkal indult útjára. Elsőként talán azt kell megemlítenünk, hogy 3400 holdnyi területén 150 hold mintaszerűen kezelt almáskertje, ezenkívül 50 hold jó erőben levő szőlője volt, amelyek együttesen a szövetkezet számára határozott irányt, egyben tisztes anyagi bázist adtak. Ily módon a szövetkezet viszonylag gyorsan megvethette lábát a kialakulóban levő új társadalmi és földbirtokrendszer talaján. Másik „kedvező adottságaként” azt kell kiragadnunk, hogy Dánszentmiklós határában a föld a banktőke és a nagybirtok kezén volt, ilyképpen a lakosság zömét az egész térségben az uradalmak cselédsége adta és a szocialista nagyüzemnek itt kezdettől fogva nem kellett a megcsontosodott kisgazda-szemlélet földtulajdon iránti nosztalgiáival, helyenként nyomasztó előítéleteivel viaskodnia. A termelőszövetkezet élete kezdetben ennek ellenére sem bizonyult idillikus diadalútnak. Az almáskertet — az akkori szemléletnek megfelelően — nem nagyüzemi művelésre telepítették és az elavult felszerelés, valamint egyéb kezdeti nehézségek miatt bizonyos hanyatlás jelei mutatkoztak. E tanulságok alapján 1960 után hozzáláttak a korszerűsítéshez, majd a sövény es telepítéshez. Hamarosan elsajátították a szántóföldi termelés nagyüzemi módszereit és az egészen 1960-ig elhúzódó fejlődési nehézségek okait kiküszöbölve megkezdődött a szövetkezet pályájának felfelé ívelése. Azóta a fejlődés esztendőről esztendőre töretlenül tartó folyamat, amelynek igazán szemrevaló eredményeit a következő táblázat tanúsítja: Ev Egy főre jutó kp.jövedelem alakulása 1959. 5 260 1960. 9 375 1961. 14 194 1962. 15 696 1963. 17 763 1964. 24 118 1965. 24 760 1966. 28 200 1967. 29 790 1968. 30 032 A Micsurinnak ma 350 tagja van, akik közül 250 férfi, 100 nő. A szövetkezeti tagállományon kívül további 350 embernek van a tsz-ben állandó munkája. E dolgozók szinte kizárólag a tagok családtagjai sorából kerülnek ki. A dolgozók munkáját 35 erőgép (traktor) segíti. Van ezeken kívül a szövetkezet állományában 2 tehergépkocsi, 12 vontató, egy autóbusz és 2 autóbuszpótkocsi. Az autóbuszt a dolgozók távoli munkahelyre szállítására és esetenkénti társas tanulmányutakra, kirándulásokra használják. 216
