Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
A levágott és kijuttatott hínár partra rakása, a horgászkikötőben lentős helyet foglal el a közművesítés, vízellátás és csatornázás. Az 1967. év végén megkezdett közművesítést megelőzően a Velencei-tó térségében közüzemi vízmű nem üzemelt. A települések csatornázatlanok voltak, s csak néhány középület rendelkezett helyi szennyvíztisztítással. A téli és nyári vízigények között jelentős különbség van, hiszen télen csak az állandó lakosság, míg nyáron az üdülők vízigényéről is gondoskodni kell. Ennek megfelelően a téli ivóvízigény 3500 m3/nap, a nyári vízigény pedig 11 500 m3/napra tehető. Ezt a vízigényt helyi forrásokból gazdaságosan biztosítani nem lehetséges. A téli vízigény kielégítésére a helyi rétegvizeket lehet felhasználni, melyek mennyisége elegendő a 3500 m3/nap vízmennyiség kiszolgálására. A nyári vízigény kielégítése az Ercsi Cukorgyár vízmüvéhez kapcsolódó regionális vízmű megvalósításával lehetséges, melynek kapacitása 8000 m3/nap lenne. Az 1966-ban megalakult Velencei Tavi Regionális Vízmű Társulat a helyi vízbeszerzési forrásokra támaszkodva, 1969. év végéig már 45 km csőhálózatot épített ki és mintegy 4000 fő vezetékes ivóvízzel való ellátását biztosította. 1970 végéig további 36 km csővezeték kiépítése történik meg, s ez újabb 3000 fő ellátását fogja szolgálni. Természetesen megépülnek a helyi vízbeszerzést szolgáló kutak is. A IV. ötéves terv során mintegy 50 millió Ft-os előirányzattal állami beruházásként elkészül az ercsi—velencei-tavi távvezeték, illetve vízszolgáltató mű, s így a számításba vett vízmennyiség biztosítva lesz. A regionális vízmű Agárd, Gárdony, Velence, Sukoró és Nadap községeket fogja vezetékes ivóvízzel ellátni. Jelentős előrelépés történt a csatornázás, illetve szennyvízelvezetés terén. Megépültek és már üzemelnek az 5000 m3/nap kapacitásra tervezett szennyvíztisztító telep első ütemének létesítményei. Ugyancsak kiépült a tó déli partján a szennyvízelvezető gerincvezeték és az átemelő telepek. A szennyvízelvezetés kérdésének végső megoldásához a már megépült művek további fejlesztésére és a mellékvezeték-hálózat kiépítésére van szükség. Ez utóbbi társulati alapon kerül megvalósításra. A társulat szervezése folyamatban van, s így remélhető, hogy e rendkívül fontos probléma is megoldódik. Szervezeti intézkedések Az ismertetett vízgazdálkodási kérdések csak a legfőbb eredményeket, illetve tennivalókat ölelik fel. Ezeken kívül még számos más sürgető tennivaló is jelentkezik. Így, többek között, a tóba torkolló vízfolyások és azok vízgyűjtőjének rendezése, a tó menti települések csapadékvíz elvezetése, és így tovább. Mindezek a kérdések olyan súlylyal jelennek meg, hogy a vízügyi szervezeten belül szükségesnek látszik egy különleges szervezet kialakítása a vízgazdálkodási kérdések összefogása és operatív irányítása érdekében. Éppen ezért a Velencei Tavi Intéző Bizottsággal, valamint az Országos Vízügyi Hivatallal egyetértésben a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971. január 1-gyel a székesfehérvári szakaszmérnökség keretében létrehozza a Velence Tavi Tófelügyelőséget Gárdony székhellyel. A tófelügyelőség feladata lesz többek között, a tó vízháztartásának, a tároló tavak üzemének irányítása, a térség vízgazdálkodási létesítményei feletti helyi vízügyi felügyelet gyakorlása, kisebb fenntartási feladatok operatív végzése, általában őrködés a tó vízgazdálkodási érdekei felett. Az a rohamos fejlődés, melyről már a bevezetőben is említést tettünk, feltétlenül indoklásul szolgál arra, hogy a tó vízgazdálkodási kérdéseinek megoldását az eddigiekhez hasonlóan súlyponti feladatunknak tekintsük. Ezzel széles tömegek számára tudjuk biztosítani a kulturált üdülés lehetőségét, s egyben alapokat teremtünk minden olyan tóhoz kapcsolódó beruházás számára, mely az üdülés, az idegenforgalom, a vízi sportok terén jelentkező társadalmi igények kielégítését, illetve valamilyen gazdasági cél elérését kívánja szolgálni. Karászi Kálmán Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Székesfehérvár 197
