Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-10-01 / 5. szám

Rézsűromlás megelőzésére homokzsák-bordák készültek a VII. árvízvédelmi szakaszon A tiszaörvényi öntöző szivattyútelep nyomócsatornája magas tiszai vízál­lásnál A vízminőségi felügyeleti te­vékenység az Igazgatóságnál az új szennyvízbírság-rendelet fi­gyelembevételével folyik és en­nek megfelelően a szennyvíz­­bírság legnagyobb részét az év első felében a vízminőség szem­pontjából felülvizsgálták. Eb­ben a munkában az Igazgatóság számára nagy segítséget adtak az aktívan tevékenykedő vízvé­delmi bizottságok. A szennyvíz­vizsgálatokon kívül öntözővíz­vizsgálatok és szükség szerinti megrendelésre csőkút vízminő­ség-vizsgálatok is folynak az Igazgatóság működési területén. A lakosság igényeinek növe­kedése, az ipar gyors előreha­ladása, az Igazgatóság vízgaz­dálkodási tevékenységét a víz­ellátás-csatornázás vonatkozá­sában is nagymértékben kiter­jesztette. A vízellátási és csa­tornázási létesítmények megva­lósítását megelőző és követő időszakban a tanácsokkal, ipari és mezőgazdasági üzemekkel, különböző intézményekkel való kapcsolattartásuk igen inten­zív, ami nagyban elősegíti a hi­bák megelőzését. Jelentős feladatok hárulnak az Igazgatóságra az árvízvéde­kezési munkák terén is, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az itt kiépített árvé­delmi töltések 600 ezer ha kul­­túrterületet és ezen mintegy 48 milliárd forint értékű nemzeti vagyont védenek. A védelmi művek fejlesztésével, rendsze­res karbantartásával, az árvíz­­védekezés szervezetének és technikai eszközeinek állandó korszerűsítésével igyekszenek az árvédelmi biztonságot fokozni, mégpedig igen eredményesen. Az idei rendkívüli Tisza völgyi árvíz a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság apparátusát is próbára tette. E helyen is csak a legnagyobb elismeréssel mondhatjuk el, hogy az Igaz­gatóság dolgozói a próbát kiáll­ták és derekas helytállásukkal elejét vették az árvíz pusztítá­sának. A feladat nem volt könnyű, mivel az eddigieknél lényege­sen hosszabb ideig terhelte víz­nyomás a tiszai töltéseket. En­nek tudható be, hogy a gátak mentén tetemes hosszban mu­tatkozott szivárgás, csurgás és fakadóvíz. Az Igazgatóság működési te­rületén egyidőben 535 km hosszú védvonalon volt rendkí­vüli árvízvédekezés. I. fokú ár­­vízvédelmi készültséget 30 na­pon, II. fokú készültséget 38 napon és III. fokú készültséget 75 napon keresztül tartottak. A védekezés tartama alatt az Igaz­gatóság saját létszámával több, mint 200 000 munkanapot tel­jesített, ami jól igazolja az igénybevétel nagyságát. Az idei tiszai árvíz magas­sága és tartóssága egyaránt példa nélkül áll, amit meggyő­zően igazolnak a Szolnokra vo­natkozó alábbi vízállásadatok: (táblázatot lásd a 182. oldalon). Veszélyes mértékben jelent­kezett töltésátázás és rézsű-, il­letve padkacsúszás Abádszalók, Kőtelek, Tiszakécske, Tiszaino­­ka, Tiszakürt és Csongrád tér-181

Next

/
Oldalképek
Tartalom