Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
A megpldás a természeti törvények felismerése, alkalmazása, majd hasznosítása az emberiség javára. Egy példa: a pusztító árvizet okozó vízmennyiséget megfelelő helyen épített tárolóban felfogva és megfelelő időpontban leengedve, csökkenthetjük a nyári szárazságot. Az árvíz törvényszerűségeit a tudomány tárja fel. Nyilvánvaló, hogy az objektív összefüggést a tudomány törvénye pontosan sohasem tudja leírni, mindig csak közelítően. A tudomány fejlődésével azonban a feltárt törvények egyre jobban megközelítik a valóságot. Ma már ismerünk olyan eljárásokat, amelyek segítségével a csapadék ismeretében és az adott vízgyűjtő esetén viszonylag pontosan előre jelezhetjük a várható árvíz mértékét. Tudjuk azt is, hogy adott gazdasági szerkezet, védett terület, laksűrűség, domborzati viszonyok és más tényezők esetén milyen módszerrel védekezhetünk leghatékonyabban az árvizek ellen: tárolással, folyócsatornázással, töltésezéssel, vagy esetleg árvíz elleni általános biztosítás bevezetésével. Dinamikus és statisztikus törvények A tudomány fejlődése egyre inkább azt mutatja, hogy az objektív törvényszerűségek tulajdonképpen szinte minden esetben statisztikus jellegűek. Tehát szinte lehetetlen a jelenségekben szereplő összes paraméter figyelembevétele és így mindenképpen maradnak véletlen jellegűen ható tényezők is. Bár továbbra is beszélünk dinamikus törvényekről, ezek mindegyike többé-kevésbé elhanyagolással él, tehát legfeljebb quasi-dinamikusnak tekinthető. Természetesen a gyakorlatban az esetek nagy részében elfogadható a dinamikus szemlélet, de korlátáival tisztában kell lennünk. Az árvízi törvényszerűségek szinte kizárólag olyanok, hogy még quasi-dinamikusnak sem tekinthetők. Ha végig haladunk az első oldalon felsorolt tényezőkön, legfeljebb a vízfolyás-hálózat kezelhető dinamikus szemlélettel. Valóban az árhullám levonulása egy folyón viszonylag jól számítható hidraulikai módszerekkel. Az árhullám előre jelzések egyik nagy csoportja ezeket a módszereket alkalmazza. Érdekes ugyanakkor, hogy a legújabb hidrológiai szemlélet egyik iskolája igyekszik a csapadék — vízgyűjtő terület — árvízi lefolyás közötti összefüggést szintén dinamikus szemmel elemezni. A korszerű nagy teljesítményű számológépek bizonyos mértékben tehát ismét előtérbe állították a dinamikus tárgyalásmódot. Látnunk kell azonban és az előzőekben részletezett szempontok mind erre mutatnak, hogy az árvízzel kapcsolatos tényezők olyan összetettek, az árvíz kialakulásához olyan nagyszámú paraméter járul hozzá, hogy a statisztikus szemlélet fenntartása objektív szükségszerűség. Véleményünk szerint a jövőben egyre inkább kapcsolódni fog a korábban sokszor ellentétben álló dinamikus és statisztikus szemlélet és a komplex, együttes vizsgálati mód vezet majd az árvíz szintéziséhez Strukturális és genetikus törvények Az árvízi törvényszerűségekben mindkét típus megtalálható. A vízgyűjtő terület domborzatával, talajával, növényzetével, a vízfolyás-hálózattal, az árvízvédelmi művek védőképességével stb. nyilvánvalóan strukturális törvények foglalkoznak. Ugyanakkor a tényezők között legtöbbször genetikus törvények szabályozzák a jelenséget. Nyilvánvaló a csapadék és az árvíz nagysága közti összefüggés tipikus genetikus törvény. De ugyanígy genetikus összefüggés van az árvíz nagysága és az árvízvédekezés között, sőt az árvíz és az árvízkárok között. A fentiekben igyekeztünk az árvízi jelenségeken keresztül néhány alapvető filozófiai fogalmat bemutatni, illetve érvényesülésükre rávilágítani. A fejlődés eredményeképpen az ember egyre inkább uralja a természetet, kézben tartja az árvizeket és minimumra csökkenti károkozásukat. Dr. Bogárdi István Az Amerikai Egyesült Államok ipara évente 1,5 milliárd tonna szilárd hulladékot dob ki magából, a levegőt 140 millió tonna mérges hulladékgázzal fertőzi és 200 milliárd liter tisztltatlan szennyvizet zúdít az ország természetes vizeibe. Csupán e folyamat megfékezésére több 100 milliárd dollár beruházását irányoztak elő. =0= A Schwarzwald és a Bodense térségében a vasárnapi gépkocsiforgalom nyomán a levegő ólomgőztartalma, szulfát-, nitrát- és foszfátfertőzése olyan mértékben megnövekszik, hogy a turisták tonnaszámra nyelik a mérget. E súlyos mérgek a térség vizeit is fertőzik és elfogyasztják a víz oxigéntartalékát. Ez az állapot ma már olyan súlyos, hogy a vidék hidrobiológiái egyensúlyát is megváltoztatja. Elpusztul az állat- és növényvilág, a víz oxigéntartalmának csökkenése nyomán pedig a vízminőség rohamos romlásnak indul. =o= A Ruhr-vidéken 5 millió ember él. Folyóit naponta 300 súlyvagon korom-, vaspor- és kémiai hulladék terheli. A talajból felszínre kerülő víz olyan szennyezett, mintha az emberi szervezeten már hatszor „áthaladt" volna. ==©= Megfelelő intézkedések híján az Amerikai Egyesült Államok lakosságának súlyos viszonyokkal kell szembenéznie. Jóllehet a lakosság 68 százaléka csatornázott területen él, a fejlődés felgyorsulása nyomán évi 1000 körül van azoknak a településeknek a száma, amelyek kinövik csatornahálózataikat. Az élővizekbe kerülő mérgező anyagok nagyobb fele négy iparág, a papír-, az acélkohászat, az olajipar és a vegyipar mellékterméke. =o= Jóllehet a Német Szövetségi Köztársaságban újabban már alig használnak DDT-t, lakott és lakatlan térségek vizeiben és légkörében a fertőzés mértéke ma is igen súlyos. Ez egyik magyarázata a Német Szövetségi Köztársaság vizeiben ismétlődő halpusztulásnak, amely időnként egyes folyókban katasztrofális mértékben mutatkozik. 173
