Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-08-01 / 4. szám

Nappali tagozatos hallgatóink tanulmányi át­lageredménye — 1966-ban 2,67, 1968-ban 2,86 — lassú, fokozatos fejlődést mutat. Az előadások és gyakorlatok mellett tárgyanként külön konzul­tációs alkalmak is vannak arra, hogy az elsajátí­tandó tananyagot minél jobban megértsék. A főbb szakterületek mélyebb tanulmányozására eredményesen működő tudományos diákkörök adnak lehetőséget. Az 1968-ban létrejött mate­matika, valamint hidrológiai tudományos diák­kör tagjai több fontos téma kidolgozásában vet­tek részt. A tanévenként kiírásra kerülő pályá­zatok és versenyek népszerűek lettek hallgatóink körében. Az érdeklődést fokozza az, hogy a ki­emelkedő értékű pályázatokat a technikummal kapcsolatban álló vízügyi szervek a gyakorlat­ban is felhasználják. Végzett hallgatóink foglalkoztatása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ez a pályázati kiírások egyre növekvő számában is megnyilvánul. Míg 1967— 68-ban 156 pályázati kiírás érkezett, az 1968— 69-es tanévben végzett 60 fiatal diplomás 350 álláshely közül választhatott. A fiatal szak­emberek nagyobb része a vízügyi igazgatóságok­nál helyezkedik el, de a többiek is kapcsolatban maradnak a népgazdaság vízügyi ágazatával. Kinevezett oktatóink létszáma jelenleg 29. Többségük nagy gyakorlattal rendelkező, tapasz­talt mérnök. Kereken 50%-uk vagy egyetemi doktori címet szerzett, vagy szakmérnöki képe­sítéssel is bír. Jelenleg is többen folytatnak — továbbképző jellegű — egyetemi tanulmányokat. Az ő munkájukat segíti és kiegészíti a külső megbízottak tevékenysége, akiknek száma 10—75 között változik. E szakemberek részt vettek a technikum tantervének vitájában, irányítják a mérőgyakorlatokat, a diplomamunkát készítők­kel konzultálnak, közreműködnek a tananyag­szerzői munkában és számos különféle módon segítik az oktatást. Rajtuk keresztül intenzív kapcsolatunk van a műszaki alkotómunkákkal és megismerjük az ott felmerülő problémákat. Az oktatóink csak úgy végezhetik eredménye­sen munkájukat, ha lépést tartanak tudomány­águk előrehaladásával. E célt segítik többek kö­zött a technikum által megrendelt folyóiratok is, amelyek közül 30 külföldi és 70 belföldi talál­ható. A szakmai búvárkodáshoz az Intézet jelen­leg közel 7000 kötetes szakkönyv-állománya is jelentős lehetőséget ad. Mivel az épületbe külön könyvtárhelyiséget nem terveztek, így könyveink nagyobb részét a tanszékeken kellett elhelyezni, s ez a helyzet fékezi a szakirodalom jobb hatás­fokú kihasználását. Ezért is törekszünk arra, hogy az önálló és korszerűen (pl. mikrofilm leolvasó készülékkel) felszerelt könyvtárat — amelynek tárgyi alapjai megvannak — mielőbb létrehoz­zuk, elősegítve ezzel az oktatók kutatási munká­ját is. Jelentős tevékenységet fejtenek ki oktatóink a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság bajai csoportjában. Mindkét csoport 1965-ben alakult meg, s azóta több, or­szágos méretű rendezvénnyel hívták fel magukra a figyelmet. így a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportja egyik ülésén a kiskörei vízlépcső geodéziai munkálatairól és a hidrológiai és hidrogeográfiai térképek gyakorlati alkalmazá­sáról hangzottak el előadások. Megemlékezett a csoport a magyar artézikútfúrás centenáriumáról is. A Hidrológiai Társaság bajai csoportja, amely­nek 54 tagja van, rendszeresen tart összejöve­teleket. Ezek közül csak a kiemelkedő jelentősé­gűeket említjük meg. 1966-ban a Baja—ország­határ közötti Duna-szakasz előző árvédekezési tapasztalatairól rendezett előadáson nagy szám­ban vettek részt neves szakemberek. Külön ülé­sen került sor Baja hidrogeológiai adottságainak elemzésére és a városi csatornahálózat, valamint a szennyvíztisztító telep terveinek ismertetésére. Igen nagy érdeklődés kísérte N. N. Abramov szovjet professzor ,,A regionális vízellátás fejlő­dése a vízkészletek komplex hasznosításával” c. 1967-ben tartott előadását. Hasznosnak ítélte a tagság azt a szakirodalmi tájékoztatót is, amelyet külföldi folyóiratok vízügyi tárgyú cikkei alapján tartottak. 1969-ben a II. Tiszai vízlépcső műtár­gyainak és öntözőrendszerének megismerése cél­jából a TIT Vízgazdálkodási Szakbizottságával közösen szervezett ülést és tanulmányi kirándu­lást a csoport. Nagy sikere volt annak a vitának, amely a leningrádi Hidrológiai Főiskolán szerzett ismeretek hazai alkalmazásával foglalkozott. A téma előadói a szovjet főiskola végzett hallgatói voltak. Intézetünk feladatának tekinti a tudományok ápolását, ezért — erejéhez mérten — szívesen ad helyt tudományos igényű vállalkozásoknak is. így kiemelkedő vízügyi esemény színhelye volt 1968 augusztusában a Felsőfokú Vízgazdál­kodási Technikum. Ekkor került sor az Országos Vízügyi Hivatal és a TIT közös szervezésében a „Dunamenti Nyár” Vízgazdálkodási Tudományos Napok kéthetes programjára. Az előadásokat, —• amelyek a vízgazdálkodás főbb kérdéseit, így a vízkészlet-gazdálkodás, a vizek hasznosítása és védelme, az árvédekezés stb. problémakörét ölel­ték fel — a vízügyi ágazat vezető szakemberei tartották. A hazai résztvevők és a Jugoszláviá­ból, NDK-ból és NSZK-ból érkezett vendégek átfogó tájékoztatást kaptak a magyar vízgazdál­kodás eredményeiről és feladatairól. 1969-ben is jelentős rendezvény volt Intéze­tünkben. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága helytörténeti tanácskozást szervezett, s ezen több mint 100 résztvevő előtt neves szakemberek szá­moltak be a parasztság életével foglalkozó kuta­tásokról, azok módszertani problémáiról. Az oktatók egy része —i szakirányuknak meg­felelően —< kutatómunkával is foglalkozik. Erről a munkáról tanúskodnak azok a publikációk, amelyek az elmúlt év során jelentek meg külön­böző szakfolyóiratokban és a technikum eddig két ízben kiadott Közleményeiben. A Közlemé­nyek harmadik számát 1970-ben jelentetjük meg. A technikum vezetése a jövőben is ösztö­nözni kívánja a tudományos munkát és tudomá­nyos fokozat megszerzésére is bíztat. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom