Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-08-01 / 4. szám

Nappali tagozatos hallgatóink tanulmányi átlageredménye — 1966-ban 2,67, 1968-ban 2,86 — lassú, fokozatos fejlődést mutat. Az előadások és gyakorlatok mellett tárgyanként külön konzultációs alkalmak is vannak arra, hogy az elsajátítandó tananyagot minél jobban megértsék. A főbb szakterületek mélyebb tanulmányozására eredményesen működő tudományos diákkörök adnak lehetőséget. Az 1968-ban létrejött matematika, valamint hidrológiai tudományos diákkör tagjai több fontos téma kidolgozásában vettek részt. A tanévenként kiírásra kerülő pályázatok és versenyek népszerűek lettek hallgatóink körében. Az érdeklődést fokozza az, hogy a kiemelkedő értékű pályázatokat a technikummal kapcsolatban álló vízügyi szervek a gyakorlatban is felhasználják.

Végzett hallgatóink foglalkoztatása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ez a pályázati kiírások egyre növekvő számában is megnyilvánul. Míg

1967— 68-ban 156 pályázati kiírás érkezett, az

1968— 69-es tanévben végzett 60 fiatal diplomás 350 álláshely közül választhatott. A fiatal szakemberek nagyobb része a vízügyi igazgatóságoknál helyezkedik el, de a többiek is kapcsolatban maradnak a népgazdaság vízügyi ágazatával.

Kinevezett oktatóink létszáma jelenleg 29. Többségük nagy gyakorlattal rendelkező, tapasztalt mérnök. Kereken 50%-uk vagy egyetemi doktori címet szerzett, vagy szakmérnöki képesítéssel is bír. Jelenleg is többen folytatnak — továbbképző jellegű — egyetemi tanulmányokat.

Az ő munkájukat segíti és kiegészíti a külső megbízottak tevékenysége, akiknek száma 10—75 között változik. E szakemberek részt vettek a technikum tantervének vitájában, irányítják a mérőgyakorlatokat, a diplomamunkát készítőkkel konzultálnak, közreműködnek a tananyagszerzői munkában és számos különféle módon segítik az oktatást. Rajtuk keresztül intenzív kapcsolatunk van a műszaki alkotómunkákkal és megismerjük az ott felmerülő problémákat.

Az oktatóink csak úgy végezhetik eredményesen munkájukat, ha lépést tartanak tudományáguk előrehaladásával. E célt segítik többek között a technikum által megrendelt folyóiratok is, amelyek közül 30 külföldi és 70 belföldi található. A szakmai búvárkodáshoz az Intézet jelenleg közel 7000 kötetes szakkönyv-állománya is jelentős lehetőséget ad. Mivel az épületbe külön könyvtárhelyiséget nem terveztek, így könyveink nagyobb részét a tanszékeken kellett elhelyezni, s ez a helyzet fékezi a szakirodalom jobb hatásfokú kihasználását. Ezért is törekszünk arra, hogy az önálló és korszerűen (pl. mikrofilm leolvasó készülékkel) felszerelt könyvtárat — amelynek tárgyi alapjai megvannak — mielőbb létrehozzuk, elősegítve ezzel az oktatók kutatási munkáját is.

Jelentős tevékenységet fejtenek ki oktatóink a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság bajai csoportjában. Mindkét csoport 1965-ben alakult meg, s azóta több, országos méretű rendezvénnyel hívták fel magukra

a figyelmet. így a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportja egyik ülésén a kiskörei vízlépcső geodéziai munkálatairól és a hidrológiai és hidrogeográfiai térképek gyakorlati alkalmazásáról hangzottak el előadások. Megemlékezett a csoport a magyar artézikútfúrás centenáriumáról is.

A Hidrológiai Társaság bajai csoportja, amelynek 54 tagja van, rendszeresen tart összejöveteleket. Ezek közül csak a kiemelkedő jelentőségűeket említjük meg. 1966-ban a Baja—országhatár közötti Duna-szakasz előző árvédekezési tapasztalatairól rendezett előadáson nagy számban vettek részt neves szakemberek. Külön ülésen került sor Baja hidrogeológiai adottságainak elemzésére és a városi csatornahálózat, valamint a szennyvíztisztító telep terveinek ismertetésére. Igen nagy érdeklődés kísérte N. N. Abramov szovjet professzor ,,A regionális vízellátás fejlődése a vízkészletek komplex hasznosításával” c. 1967-ben tartott előadását. Hasznosnak ítélte a tagság azt a szakirodalmi tájékoztatót is, amelyet külföldi folyóiratok vízügyi tárgyú cikkei alapján tartottak. 1969-ben a II. Tiszai vízlépcső műtárgyainak és öntözőrendszerének megismerése céljából a TIT Vízgazdálkodási Szakbizottságával közösen szervezett ülést és tanulmányi kirándulást a csoport. Nagy sikere volt annak a vitának, amely a leningrádi Hidrológiai Főiskolán szerzett ismeretek hazai alkalmazásával foglalkozott. A téma előadói a szovjet főiskola végzett hallgatói voltak.

Intézetünk feladatának tekinti a tudományok ápolását, ezért — erejéhez mérten — szívesen ad helyt tudományos igényű vállalkozásoknak is. így kiemelkedő vízügyi esemény színhelye volt 1968 augusztusában a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. Ekkor került sor az Országos Vízügyi Hivatal és a TIT közös szervezésében a „Dunamenti Nyár” Vízgazdálkodási Tudományos Napok kéthetes programjára. Az előadásokat, —• amelyek a vízgazdálkodás főbb kérdéseit, így a vízkészlet-gazdálkodás, a vizek hasznosítása és védelme, az árvédekezés stb. problémakörét ölelték fel — a vízügyi ágazat vezető szakemberei tartották. A hazai résztvevők és a Jugoszláviából, NDK-ból és NSZK-ból érkezett vendégek átfogó tájékoztatást kaptak a magyar vízgazdálkodás eredményeiről és feladatairól.

1969-ben is jelentős rendezvény volt Intézetünkben. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága helytörténeti tanácskozást szervezett, s ezen több mint 100 résztvevő előtt neves szakemberek számoltak be a parasztság életével foglalkozó kutatásokról, azok módszertani problémáiról.

Az oktatók egy része —i szakirányuknak megfelelően —< kutatómunkával is foglalkozik. Erről a munkáról tanúskodnak azok a publikációk, amelyek az elmúlt év során jelentek meg különböző szakfolyóiratokban és a technikum eddig két ízben kiadott Közleményeiben. A Közlemények harmadik számát 1970-ben jelentetjük meg. A technikum vezetése a jövőben is ösztönözni kívánja a tudományos munkát és tudományos fokozat megszerzésére is bíztat.

148