Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
TISZA SZEGED 7. ábra. A Tisza szegedi szelvényében észlelt jellegzetes árhullámok tartóssága cm-es vízállásnál (2760 m3/s) mért értékek alapján becsültünk. A 902 cm-es vízálláshoz tartozó vízhozam alsó határértéke 4720 m3/s-ra adódott. Igen érdekes, hogy a Szamos tetőző vízhozama meghaladja a szegedi szelvényben mért maximális vízhozam értékét. Érdekes és tanulságos a szegedi szelvényben a napi vízhozamok alakulása (6. ábra). Az árvíz időszakában végzett mérések alapján szerkesztett vízhozamgörbe a 750 cm-es vízállástól kezdődően eltér az általános görbétől és lényegesen kimelle tt jelentős szerepe volt a Duna visszaduzzasztásának is. Az idei tavaszi nagy árvizet kiváltó hidrometeorológiai helyzetet röviden felvázoltuk. A következőkben egy-két ábrával mutatjuk be a lefolyás körülményeinek rendhagyó voltát. Ezzel magyarázatát adjuk annak, hogy az árvíz alatt miért született olyan sok becslés és közelítés, és miért kell ezt az árvizet rendkívülinek tekinteni. A Szamos csengeri szelvényében lefolyt árhullám (5. ábra) 159 cm-rel haladta meg azelőtt 1888-ban észlelt eddigi legnagyobb tetőzés értékét. Az árhullámkép meredeksége is megdöbbentő, alig egy nap alatt futott fel az árhullám 350 cm-es vízállásról a 902 cm-es tetőzésig. Meg kell említeni a tetőző vízhozamot is, melyet a 627 cm (2540 m3/s), 670 cm (2650 m3/s) és a 674 sebb vízhozammértékeket mutat. A görbe apadó ágán a Maros és Körös árhulláma miatt másodlagos hurkok alakulnak ki. A lefolyt vízhozamértékek, a rendkívüli magas dunai vízállás visszaduzzasztó hatása miatt, a magas vízállás mellett is igen alacsonyak. Végül az árvíz tartósságát jellemző ábrát mutatjuk be (7. ábra). A Tisza és mellékfolyóinak 1970. évi tavaszi nagy árvize nagyon sok adatot szolgáltatott. Ezek feldolgozása és értékelése folyamatban van. Jelen összeállításunkban csak egy-két értékes adatot emelhetünk ki. A részletes feldolgozás elemzi az árvíz keletkezését, foglalkozik annak hidrometeorológiai és hidrológiai vonatkozásaival és nem utolsósorban az előre jelzés értékelésével, hogy ezzel is elősegítse a védekezés biztonságának növelését. A feldolgozás eredményét lapunkban ismertetjük. Szilágyi József Több, mint 3 millió forint a gát- és csatornaörök fizetésének rendezésére A vízügyi igazgatóságok gát- és csatornaőrei anyagi helyzetének javítása több év óta a megoldandó feladataink között szerepel. Központunk, ezen belül elsősorban a Vízügyi Szakosztály az Országos Vízügyi Hivatallal együttműködve, több alkalommal vizsgálat tárgyává tette ezen dolgozók szociális ellátását, kulturális helyzetét és más, az életkörülményeket befolyásoló tényezőket. Erről a felettes szerveknek rendszeres tájékoztatást adott, amelyek hatására több ízben történt olyan intézkedés, amely jelentősen javított a helyzeten. Az általános tapasztalat szerint azonban a végrehajtott intézkedések ellenére sem kielégítő a gát- és csatornaőrök és családtagjaik életkörülményei. Ez a helyzet nem tartható annál is inkább, mert közismert, hogy a gát- és csatornaőrökre a békeidőben is, de különösen ár- és belvízvédekezés során igen felelősségteljes feladat hárul. Ezeknek a feladatoknak a gát- és csatornaőrök mindig tudásukhoz mérten tettek eleget, amelyet legjobban a közelmúlban lezajlott nagy Tisza völgyi árvédekezés bizonyított, ahol ezeknek a speciális vízügyi szakembereknek hozzáértése, szorgalma igen fontos tényező volt az árvíz okozta veszélyek leküzdése során. Munkájuk eredményeként igen nagy értékű anyagi eszköz mentesült az ár pusztító hatása alól, és igen sok ember nemcsak vagyonának mentését, hanem talán életét is köszönhette áldozatkész munkájuknak. Mindezt összevetve, a közelmúltban is bebizo-137
