Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
Az egyes völgyelések a következőképpen alakultak: П. 7-én 1,40, HL 7-én 3,50, III. 27-én 5,60 és V. 13-án 7,20 méter. Ilyen szokatlanul magas és tartós vízállásnál következett be május 9. és 13. között a Felső-Tisza a Szamos, a Túr, valamint a Kraszna vízgyűjtőjét elárasztó, az a több napos csapadék, amiből az említett vízgyűjtőkön 100 mm-t meghaladó érték alakult ki. A tavaszi olvadás és esőzések következtében erősen átáztatott talajt a 9—11-e között hullott csapadék teljes mértékben telítette, és így a 12-én hullott csapadék, mely mindenütt meghaladta az 50 mm-es átlagot (2. ábra), majdnem teljes egészében lefolyásra került. Ez idézte elő az eddig példátlan nagy mérvű és heves áradást. Az árhullámok hevességére és egyidejűségére jellemző, hogy a Tiszán, pl. Tiszabecsnél, május 14—15-e között 24 óra alatt csaknem 5 m, a Túron és a Szamoson ugyanezen a napon 4 m-t emelkedett a vízállás. A heves áradás következtében a Tisza felső szakaszán, a Szamoson és a Túron órák alatt az eddig észlelt vízállásokat 80— 100 cm-rel meghaladó vízszintek alakultak ki. A Tiszán és bal oldali mellékfolyóin az alábbi tetőzéseket észlelték. Május 15-e után megváltozott az időjárási helyzet. A Duna vízgyűjtője felett alacsony nyomású csatorna alakult ki és hatásaként május 24—29-e között ismétlődően nagy csapadék hullott a Tisza és főleg a Körösök vízgyűjtőjére. Május 29. és június 3-a között kedvezőre fordult az időjárás, mivel a Tisza vízgyűjtőjének nagy részére délről egy anticiklonális gerinc nyomult be. Ezt az aránylag kedvező változást a Fekete-tenger felől érkező, nyugat felé hajló ciklon zavarta meg. Az esős időszakot újabb 3—4 nyugodtabb, eső nélküli nap követte. Június 10—12-e között a május 12—13-i helyzet ismétlődött meg, annyi különbséggel, hogy a csapadék zöme a Bodrog, a Felső-Tisza és Körösök vízgyűjtőjére esett, és alig érintette a Szamos és Maros vízgyűjtőjét (3. ábra). Ebben az időszakban a Berettyó és a Körösök vízgyűjtőjére mintegy 80— 120 mm-es csapadék hullott. A következő időszakban a június 10—12-i esőből kialakult lefolyási helyzetet lényegesen befolyásoló csapadék nem volt. A csapadékhullás időrendi alakulásának rövid áttekintése után kövessük nyomon a lefolyásban kialakult helyzetet. Л lefolyás alakulása Május 14-én a Felső-Tiszán, Vásárosnamény felett a Szamoson, a Krasznán, és a Túron kialakult árhullám magassága meghaladta a 100%-os mederteltséget. Ugyanakkor Vásárosnamény és Tiszafüred között és a Bodrogon 65—78% közötti áradó tendenciájú állapot volt. Tiszafüred alatt a torkolatig 80—85% apadó tendenciájú mederteltség, a Körösökön és a Maroson pedig 60% körüli áradó jelleg volt. Folyó és vízmérce 1970 előtt észlelt LNV 1970. évi tetőzés Különbdátum vízállás ség 1 2 3 4 5 Tisza—Tiszabecs 1947. XII. 31. 573 680 107 Tisza—Vásárosnamény 1888. III. 22. 900 912 12 Tisza—Záhony 1888. III. 24. 751 728 —23 Tisza—Tokaj 1888. III. 27. 872 858 —14 Tisza—Tiszafüred 1967. III. 15. 765 774 9 Tisza—Szolnok 1932. IV. 17. 894 909 15 Tisza—Mindszent 1932. IV. 16. 954 982 28 Tisza—Szeged 1932. IV. 15. 923 960 37 Szamos—Csenger 1888. III. 20. 743 902 159 Túr—Garbolc 1962. IV. 2. 540 614 74 Berettyó—Szeghalom 1919. V. 3. 566 678 112 Fekete-Körös— Sarkad 1932. IV. 3. 813 888 75 Fehér-Körös—Gyula 1962. IV. 3. 675 718 43 Kettős-Körös—Békés 1919. V. 4. 862 938 76 Hármas-Körös— Kunszentmárton 1932. IV. 17. 918 951 33 Maros—Makó 1932. IV. 10. 580 624 44 A Tisza felső vízgyűjtőjéről és a Szamoson, a Túron és a Krasznán lezúduló óriási víztömegek a Tiszába egyesülve, rendkívüli árhullámot indí-3. ábra. A Tisza vízgyűjtőjére június 9—13-a között hullott csapadékösszeg 135
