Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
termesztés. Az 1950-es években létesült Szarvason az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet és az Öntözési Technikum, amely Szarvast az öntözéses kutatás és oktatás országos központjává tette. Ma már 60 ezer holdnyi öntözött terület van a Körösvölgyben! A Békés megyei öntözés fejlesztésének új értékes eszköze, fontos láncszeme ez az új duzzasztó! A Körös-völgyben — a korábbi nagyarányú fejlesztések következtében — ma alig van szabad vízkészlet, annak ellenére, hogy a tiszalöki duzzasztónál a Tiszából kivett vízmennyiség felét ide vezetik át. Ezért ebben az évben csak kisebb öntözőtelepek építésére és hordozható esőztető berendezések beszerzésére kerülhet sor. Az öntözés további kiterjesztéséhez a most megépült és ma ünnepélyesen üzembe helyezésre kerülő Békési Duzzasztó kínál lehetőséget. Előnye a duzzasztónak, hogy a felette levő folyószakaszokban egyelőre 1,5 millió, a későbbi időben pedig 6 millió m3-re növelhető a tárolóképesség s ennek révén most három-, később pedig tízezer hold új öntözéshez tud vizet visszatartani. A duzzasztó megkezdi működését Újabb lehetőség nyílik majd az öntözéses fejlesztésre 1973- ban. A Kiskörei Vízlépcső üzembe helyezésekor kismértékben tovább növékszik az öntözővízkészlet a Körös-völgyben is, mivel — a belvízcsatornák közvetítésével — másodpercenként 4—5 m3-rel töt)b vizet lehet majd a Tiszából ide átvezetni. A Békési Duzzasztó az öntözési érdekeken túl segítséget nyújt a környező vidék iparfejlesztéséhez, Békéscsaba, Békés és Gyula városok vízellátásának javításához is. A duzzasztás révén kialakuló széles víztükör pedig átalakítja e táj arculatát, kedvező lehetőségeket teremt a vízi sportok és az üdülés fejlesztésére is. Dr. László Ferenc A HERNÁD SZABÁLYOZÁSA KASSA ALATT A „Vodní hospodárství” 1968. november—december, 11—12-i számában megjelent ismertetés alapján. 1968 szeptember végén helyezték véglegesen üzembe a Hernád-szabályozás I—III. ütemét. Az építkezés 1962- től 1965-ig folyt a pozsonyi Hydrostav nemzeti vállalat kivitelezésében. A beruházás célja a Kassától délre kitáruló völgyben íekvő síkság vízgazdálkodási viszonyainak megjavítása volt az alábbi fő feladatokkal: A Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi vízkivételének biztosítása (maximum 3,6 m3/sec), a folyó menti területek védelme a lepusztulás ellen, 2400 ha mezőgazdasági terület árvízvédelme, Kassa város és a Kelet-szlovákiai Vasmű szennyvizei bevezetésének és az öntözéshez szükséges víz kivételének biztosítása. A szabályozás I. üteme, 2,6 km hosszban, 21,1 mii. Kcs kiviteli összeggel Felső-Opátskánál a már korábban szabályozott kassai szakaszhoz csatlakozik és a Miszlóka patak torkolatánál végződik. A jobb oldali töltés választja el a 100 éves (540 m3/sec) vizekre méretezett medret egy 20 ha kiterjedésű, kavicskitermelés során keletkezett víztárolótól, amit a vasmű részére kivett víz ülepítésére használnak fel. A meder szélessége a gát felett 28 m, a gát alatt 40 m. Az l:2,5-es rézsűk 4040/15 cm nagyságú és 10 cm vastag kavicsos homokágyban rakott betonidomokkal vannak burkolva. Az első ütem keretében épül a kétnyílású mozgatható gát, 15x2,3 m billenőtáblás elzárással, 3x2,9 m nyílású kavicsleeresztővei, végleges vízkivételi művel, gátőrházzal, bekötő úttal és elektromos hálózat bekötéssel. A szabályozás II. üteme 3,4 km hosszban, 12,8 mill. Kcs kiviteli költséggel a Torysa (Tárca)betorkollásánál végződik. A meder szélessége 48 m, az oldalrézsük kőszórással, helyenként 25 cm-es, 10 cm vastag kavicsos-homokágyazatba rakott betonburkolattal vannak megerősítve. A szabályozás III. üteme 3,1 km hosszúságban, 6,5 mill. Kcs összköltséggel épült, és az I—III. ütem közötti részt alkotja. A meder szélessége 45 m. Szintén a 100 éves árvízhozamokra lett méretezve és rézsűi kőszórásra támaszkodó burkolattal vannak védve. A III. ütem keretében épült az 1,4 km hosszú bal oldali védtöltés, a jobb oldali töltés rekonstrukciója és egy 0,65 m magas mederlépcső. Gerhard Kálmán 73
