Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
A Rudas gyógyfürdő Gül Baba forrása a Gellérthegy tövében gunkban értékes hagyományai vannak. Ezek a hagyományok, a kedvező természeti adottságok, de népgazdasági célkitűzéseink is arra kötelezik az illetékeseket, hogy a fürdőkkel kapcsolatban jelentkező és egyre növekvő igények megfelelő kielégítéséről gondoskodjanak. A fürdők egészségügyi, kommunális, kulturális és nem utolsósorban szociális jelentőségükön túl, mint vízi létesítmények, fontos szerepet játszanak az adott terület vízgazdálkodásában is. Ezeknek a létesítményeknek vízkitermelésénél, felhasználásánál és vízelvezetésénél, egyrészt nagyfokú vízigényük, másrészt különleges helyzetüknél fogva olyan feladatokat kell megoldani, amelyek eltérnek a szokványos vízi val történő újbóli felhasználására, stb. A 10 219/1961. GB sz. határozat az ország fürdőtevékenységének felügyeletét az Országos Vízügyi Főigazgatóság jog-, illetve hatáskörébe utalta. Részleteiben még nem rendezett és különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, illetve annak szervezeti változásaival kapcsolatban nem tisztázott teljesen a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságoknak a fürdőügyi tevékenységre vonatkozó feladata, jog- és hatásköre. Nem kétséges a Vízügyi Igazgatóságoknak a fürdőintézmények, létesítmények vízjogi engedélyezési — a gyakorlatban már kialakult és minden vízi létesítményre egyaránt vonatkozó — eljárással kapcsolatos feladata, joga, illetve hatásköre. Amíg azonban egy más jellegű, például ipari üzemnél vagy vállalatnál ^7 /4 római, a török kori emlékek, a modern balneotherápia alkalmazását bizonyító gyógyfürdők, az utóbbi évtizedekben épült tisztasági fürdők, a testedzést, üdülést, pihenést, szórakozást biztosító uszodák, strandfürdők mind arról tanúskodnak, hogy a fürdőkutúrának orszá-A Rudas gyógyfürdő Rákóczi és Kara Musztafa forrása A Rudas gyógyfürdő forrásvízgyüjtö csatornájának felújítása létesítményeknél alkalmazott követelményektől. Gondoljunk csak az ásvány- és gyógyvizek feltárási, kitermelési, felhasználási, mégpedig a komplex felhasználási, elvezetési kérdéseire, a védőterületi, védőövezeti előírásokra, a fürdővíz szűrőforgató berendezések alkalmazásáa Vízügyi Igazgatóság a vízbeszerzés, vízfelhasználás és vízelvezetés megoldásában, a vízgazdálkodás kialakításában, annak a vízjogi engedélyben történő jóváhagyásában illetékes — gondoljunk csak a létesítési és üzemeltetési vízjogi engedélyeket szabályozó rendelkezések előírásaira — addig a fürdőüzemeknél a bevezetőben említett GB-határozat, valamint a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és annak végrehajtásáról intézkedő 32/1964. (XII. 13.) sz. Korm. rendeletben foglaltak alapján a vízgazdálkodás mellett még további szakmai és gazdasági feladatokra is ki kell, hogy terjedjen a jog-, illetve hatásköre. A 32/1964. sz. Korm. rendelet 96. § (1) bekezdése a tanácsi végrehajtó bizottság vízgazdálkodási tevékenységet ellátó szakigazgatási szervének feladatait sorolja fel — többek között meghatározza a közfürdők létesítését, fenntartását és üzemeltetését. Ugyanaz a paragrafus következő bekezdésében az alábbiakat tartalmazza: „A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységét az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője irányítja és annak végrehajtása felett szakfelügyeletet gyakorol. A szakigazgatási szerv a tevékenységének ellátása során a területileg illetékes Vízügyi Igazga-58