Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

Városi csatornázás (Foto, dr. Pump József) rétű feladatok között jelentős szerepe van az árvíz- és belvíz­­védekezésnek, valamint a fo­lyamszabályozási tevékenység­nek. Az 1965-ös dunai árvíz az Igazgatóság dolgozóit jelentős erőpróba elé állította. A hosszú heteken át tartó küzdelem nem­csak nagy hozzáértést, hanem szívós, áldozatos munkát köve­telt. A derekas helytállás ered­ménye nem is maradt el, mert hiszen a természet erőivel foly­tatott harcból a Dunának ezen a szakaszán is az ember került ki győztesen annak ellenére, hogy rendkívül sok váratlan Földmunka (Foto, Horváth Féter) akadállyal és nehézséggel kel­lett megküzdeni. Örvendetes tényként említ­hetjük meg, hogy az árvízvéde­kezés ideje alatt még azokon a területeken is zavartalanul foly­tak a növényápolási, betakarí­tási munkálatok, melyeket biz­tonsági okokból ki kellett ürí­teni. Ilyen területek voltak a Mohácsi sziget déli, majd ké­sőbb az északi része, a Szeremle községtől délre húzódó lokali­zációs vonalig és a Baja Ósü­­kösd, Nemesnádudvar közötti terület. Az 1965. évi árvíz tapasztala­tainak figyelembevételével az Igazgatóság jelentős erőfeszíté­seket tett a gondjaira bízott fővédvonalak biztonságának nö­velésére. Az ezzel kapcsolatos munkák eredményeképpen az 1965—68 közötti időszakban mintegy 2 millió 200 ezer m3 föld beépítése történt meg a legveszélyeztetettebb szakaszo­kon. Ez a munka tovább folyik és ennek kapcsán a Margitta­­szigeti öblözetet védő árvíz­­védelmi fővonal megerősítése 1975-ig nyer befejezést. Az Igazgatóság vezetői tisztá­ban vannak azzal, hogy az ár­­vízvédelmi biztonság érdekében nem elegendő csupán a védvo­nalak erősítése, hanem elenged­hetetlenül szükséges az árvéde­kezési szervezet állandó kor­szerűsítése, valamint az ered­ményes védekezéshez szükséges technikai eszközök fejlesztése. Az Igazgatóságnál működő ár­­vízvédelmi osztag szervezett­sége és felszereltsége — amint azt az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják — alkalmasnak mu­tatkozik a rá háruló árvízvé­delmi feladatok gyors megoldás sára. A Duna szabályozásával az Igazgatóságnak azt a célt kell elérnie, hogy egyrészt a hajózás számára biztosítsa a megfelelő mélységű víziutat, másrészt olyan mederállapotot állítson elő, amelyben a jég zavartala­nul, torlódásmentesen le tud vonulni. A szóban forgó kettős célt a folyó 400 m szélességre való beszűkítésével lehet elérni. A beszűkítés vonalvezetését úgy kell kialakítani, hogy az az egy­mást követő jobb és bal kanya­rulatok sorozatából álljon. Az Igazgatóság Dunaföld­­vár—országhatár között 127 km hosszú Duna-szakaszt kezel. Ezen a szakaszon a III. ötéves terv során 46 millió Ft értékű beruházási munkát végeznek el. Ennek keretén belül 230 000 m3 kőanyag kerül beépítésre. A régi művek fenntartására a III. ötéves terv során 21 millió Ft-ot fordítanak. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül nagy jelentősége van az Igazgatóság működési területén a belvízren­dezési feladatok ellátásának. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom