Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
2. ábra. A Gyöngyös-Visontai Víztároló. A mesterséges tó vizét szintén öntözésre hasznosítják zet szállítanak. Fontos tehát, hogy az eddig hasznosítás nélkül tovarohanó téli és tavaszi csapadéktömeg minél nagyobb hányadát mesterséges tárolótavakban a keletkezés körzetében marasztalják. Részben a harmadik, részben a negyedik ötéves terv időszakában napi több mint 25 ezer köbméterre növelik a Mátra-vidók vízszolgáltató teljesítményét. így a Kamra-völgyben, a Köszörű-völgyben, a Nagypatak völgyben egy-egy 2000 köbméter, a Csörgő völgyben és Alsólengyelben egy-egy 1900 köbméter, Mátraszelén 3800 köbméter térfogatú tárolótavat építenek: összesen 16 000 köbméter víztérfogattal. Ezeken kívül az Ipolyon további 5000 köbméter térfogatú vízkiemelő mű, Nagybátonyban 2100 köbméter teljesítményű vízikiemelő és dúsító mű, végül Tar-Hasznoson pedig egy 1500 köbméter teljesítményű teraszvízművet építenek, összesen további 8600 köbméter napi teljesítménnyel. Az egész térség vízellátó rendszerét hét ütemben építik meg. Az első ütem az Ipoly—salgótarjáni egység építését 60 millió forint beruházás árán már 1967-ben be is fejezték, amely mű Salgótarjánon kívül további nyolc, nagyobbára bányászközségnek ad egészséges, üdítő ivóvizet. A nagybátonyi vízmű fejlesztését szintén két évvel ezelőtt fejezték be. A munka harmadik ütemének számít a Mátra e térségi vízellátásának javítása, fejlesztése is. Ugyancsak két esztendővel ezeíőtt helyezték üzembe Mátraháza ideiglenes vízmüvét és ez év júniusában adták át rendeltetésének a csodálatos fekvésű Köszörű-völgyi víztárolót. Ezzel mindenesetre hosszú évekre nyugvópontra került a szomjazó Parádfürdő és környékének vízellátása. A pompás adottságokkal felruházott fürdőtelep végre valóban elindulhat ország-világ számára kívánatos fejlődésének útján. Ugyancsak a harmadik szakaszban, de már a negyedik ötéves terv időszakába áthúzódva megépül Galyatető és Recsk—Mátraballa térségének vízellátó hálózata is. Palócföldnek e térsége hazánk egyik vízben legszegényebb dombvidéke. Regionális vízellátó rendszerének első két lépcsője már 1967-ben teljesen elkészült, a harmadik ütem részleges befejezését ez év végére tervezik, további négy ütemét pedig előreláthatólag 1980-ig építik meg. A mű befejeztével e térség népe, ipara és mezőgazdasága olyan vízellátási rendszert kap, amely a szinte „történelmi” szomjúság napi gondját legalább egyikét évtizedre leveszi a megye és a községek tanácsainak válláról. Az egész térség vízgondjának megoldását távlatban azonban csak a teljes egészet alkotó, öszszefüggő regionális vízellátó rendszer szavatolhatja. Az előbbiekben felsorolt mátrai térségekben a tervezett tárolótavak hidrológiai, hidrogeológiai és építésföldtani kutatómunkáját az Országos Vízügyi Hivatal kutatószervezete elvé-3. ábra. A Köszörű-völgyi mesterséges tó (légi felvétel). A tó víztartalékából megoldották Parádfürdő és néhány szomszédos község teljes ivóvízellátását 188