Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-10-01 / 5. szám
tálát volt az is, hogy a szárazabb esztendőkben a vízrendezési munkák gyakran leálltak és csak egy-egy újabb belvizes év hatására kezdődött újra. A felszabadulás után megindult gazdasági fejlődés — Hajdú-Bihar megye területén a mezőgazdaság jelentős fejlődése és a mélyebben fekvő települések belsőségi vízvédelme — indokolta a belvízrendszerek kapacitásának növelését éppen a belvízelöntésekből származó károk csökkentése érdekében. Jelentős károk keletkeztek belvizes elöntésekből 1965—66-ban is s tájékoztatásul ennek a két esztendőnek jellemző adatait felsoroljuk: Év Védekezésben eltöltött időszak, nap Maximálisan elöntött terület kh Levezetett vízmennyiség millió m3 Átemelt vízmennyiség Áll. Hord. szivattyúk millió m3 Keletkezett kár millió Ft Védekezés költsége millió Ft 1965 80 43 578 336,6 97,8 54,5 131,3 5,7 1966 70 96 100 580,0 150,0 109,0 160,0 9,6 Amint látható, a keletkezett károk nagyon magasak annak ellenére, hogy egyidejűleg mintegy évi 60 millió köbméter belvíz visszatartására biztosítottak értéktelen területeket. A további károk megelőzése érdekében jelentősen gyorsítani kell a belvízrendszerek fejlesztését. A fejlesztési tervek elkészültek s a legfontosabb célkitűzések a következők: Év Csatornahálózat Stabil szivattyú kapacitás m3/s Kiépített tározó tér millió m3 állami km társulati km üzemi km 1969 2112 1552 1246 40,9 32,9 1975 2148 1795 1415 49,6 51,1 1980 2160 1955 1660 57,0 67,1 (Kiépített tározó tér alatt olyan mély fekvésű legelőterületek értendők elsősorban, amelyeken rendszeresen visszatartják a belvizeket. Egyébként rendkívüli belvizes évben más legelőterületeket is felhasználnak arra, hogy azokon visszatartsák a vizet.) Ehhez kapcsolódóan: a síkvidéki területek vízrendezésénél döntő változást jelent annak az elvnek az alkalmazása, hogy a károk csökkentését nem egyedül a belvizek gyors levezetésében keresik, hanem egyre nagyobb lehetőséget biztosítanak a belvizek tározására és visszatartására. Az Igazgatóság tervei szerint 1975-ig a megyében 51,1 millió köbméter, az Igazgatóság működési területén 74 millió köbméter belvíz tározására nyílik lehetőség. Végleges kiépítés időszakában 106 millió köbméter belvíz „fogható” meg. A fejlesztésnél fokozottan biztosítani kell az állami — üzemközi — üzemi művek összhangját. A csatornahálózat növelése elsősorban üzemi és üzemközi csatornák megépítését jelenti s ez a munka elsősorban a vízgazdálkodási társulatokra és mezőgazdasági üzemekre hárul. Megjegyzendő, hogy a megkezdett fejlesztési munkák feltétlenül megkívánják a vízrendezési művek kialakításánál a komplex — több feladatú — szemlélet alkalmazását. Így a vízrendezés adott esetben elősegíti a vízhasznosítási munkákat azzal, hogy beleilleszkedik egy leendő öntözőrendszer-hálózatba, az agrotechnikai munkák érdekében nem bontja meg a táblák egységét, sőt a rendezetlen, rosszul táblásított területen a csatornahálózat létesítésével egyidőben megoldja az agrotechnikai és vízgazdálkodási szempontok összeegyeztetett helyes táblásítását, a célszerű úthálózatot és annak víztelenítését. Szűkebb értelemben a korszerű belvízrendezés komplex jellege abban jelentkezik, hogy elsősorban a belvízképződést igyekszik megakadályozni, vagy mérsékelni a lefolyás gátlásával és csak a valóban káros, a talajban hasznosan nem tározható vizeket vezeti le, azonban az eddigieknél jóval gyorsabban, figyelembe véve az egyes növényi kultúrák megengedett tűrési idejét is. Ezek a törekvések részben agrotechnikai jellegű munkát, részben pedig a vízrendezési művek említett céloknak megfelelő kiépítését jelentik. Az említett elvek gyakorlati érvényre juttatása érdekében elkészült az egész működési terület komplex vízrendezési terve, amelynek alapján jelentős segítséget ad az Igazgatóság egyrészt a tervezők és építők részére a hálózat kialakításában, másrészt a rendszerek részletes tervei nagy előnyt jelentenek a védekezés során. A belvízátemelő szivattyúkapacitás növelése érdekében az elavult gőzüzemű szivattyútelepeket elektromos telepekké építik át, egyidejűleg újabb szivattyútelepeket létesítenek a Nyugati-főcsatorna mentén Tiszagyulaháza és Folyás határában. Mesterséges eső... A megye területén a nagyüzemi öntözés megvalósításának lehetőségét — a nagyüzemek szervezésének befejezésével — a Tiszalöki öntözőrendszer megépítése teremtette meg. Az öntözés fogalma alatt még egy évtizeddel ezelőtt is, valahogyan csak azt éltették, hogy a rizsföldekre vizet biztosítanak. 1960-ban kezdődött meg a mezőgazdasági növények és zöldségfélék öntözése. Ettől kezdve nagyarányú fellendülés jellemezte az öntözést, s hogy csak egy számadattal érzékeltessük: 1960-ban a rizs az összes öntözött területeknek 31 százalékát adta, ma viszont már csak 9 százalékát jelenti. Az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlődése az 1960—65. évekre esett és ma már 90 247 kh öntözését biztosítják. A fejlődés lényegében a rizstelepek építésével kezdődött, az öntözési technika gyorsulásával egyidejűleg azonban egyre inkább eltolódott a szántóföldi kultúrák felé, az esőztető öntözési mód megjelenése pedig ugrásszerűen növelte az esőztető öntözések részarányát. Öntözésfejlesztés Az időjárás hatására bekövetkezett átmeneti megtorpanás után az utóbbi években üzembe helyezett korszerű esőztető öntözőtelepeken elért eredmények hatására újabb öntözési igények jelentkeztek. Ezeknek kielégítését a Kiskörei II. Tiszai vízlépcső teremti meg. A vízkészletek hatékony hasznosításának biztosítása érdekében elsősorban azokban az üzemekben kell az öntözések fejlesztését tervezni, amelyekben a termelési tényezők közül a víz már minimumban van. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság ebben a munkában szorosan együttműködik a MÉM Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Irodájával, amely előzetes közgazdasági felmérés és üzemfejlesztési tervek alapján ad javaslatot az egyes üzemekben előirányozható mezőgazdasági fejlesztés mértékére. Ezekben a tervekben irányozzák elő az egyes üzemek öntözésfejlesztési célkitűzéseit is, amelyeknek műszaki előkészítése és megvalósításának döntő, nagyobb része is az Igazgatóság feladata. A fejlesztési tervek alapján előirányzott öntözésfejlesztések a jelenleg legkorszerűbb öntözési technika, az esőztető öntözés alkalmazásával a jobb minőségű löszháti területeken valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy az öntözések fej137
