Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
A különböző rézsű- és mederburkolatok mutatói alapján a következő megállapítások tehetők: — Az aszfaltbeton burkolatok építését, különösen, ha igény a vízzáróság, szorgalmazni kell, mivel már a jelenleg alkalmazott technológia mellett is kedvezők a költségmutatók és legkevesebb az élőmunka-ráfordítás. Élettartam tekintetében a várható eredmények szintén kedvezőek. — Az előre gyártott betonelemekből készített burkolatok — bizonyos mértékű fejlesztés után — az aszfaltbeton burkolatokkal szemben versenyképesek maradnak, különös tekintettel arra, hogy a beépítés helye és ideje nem korlátozott. — A terméskő-burkolatok kétségtelenül a legmunkaigényesebbek, ezért építési arányuk — a jelenlegihez képest — csökkentendő. Azonban kőben gazdag vidéken, vagy olyan helyeken, ahol az esztétikai igény jelentős, alkalmazásával továbbra is számolni lehet. Csatornák építése A vizsgált megoldások: A csatornaépítés következő három módszerét elemezték: — előre gyártott betoncső-csatornák, — monolit betoncsatornák, — alagútépítési módszerrel épített monolit betoncsatornák. Ezekből célszerűen és az azonos használati érték figyelembevételével csak a következők hasonlíthatók össze: — A 80 cm-es átmérőjű 2 m hosszúságú RIMAS eljárással gyártott csövekből cementhabarcs-kötéssel épített csatornák hasonlítva a 80 cm-es átmérőjű 2 m hoszszúságú SIÓMÉ eljárással gyártott csövekből gördülő gumigyűrűs csőkötési eljárással épített csatornákhoz. — A 150 cm-es átmérőjű 2 m hosszúságú SIÓMÉ eljárással gyártott és gördülő gumigyűrűs csőkötéssel beépített csatornák hasonlítva a 150 cm-es átmérőjű monolit vasbeton-csatornákhoz. — A nyitott munkagödörbe épített 250 cm-es átmérőjű monolit vasbeton-csatornák hasonlítva az azonos átmérőjű, de alagútépítési módszerrel épített csatornákhoz. Kiindulási feltételek: Az elemzésekben a 80 és 150 cm-es átmérőknél csak a csőszelvény kialakítását (beépítését) dolgozták fel, ezzel szemben a 250 cm-es átmérőknél a komplett csatornaépítésből kellett kiindulni, mivel a munkatér kialakítása a csőszelvény építési körülményeit is jelentős mértékben befolyásolja. Az alagútépítési módszernél a DEMAG cég TŰM 19/23 típusú fúrópajzsát választották, amelyik 2,5 m 0-ig képes nagyszelvényű csatornák építésére. Az elemzés során egységesen 50 éves csatorna-élettartammal számoltak és feltételezték, hogy az építési technológia változása sem a fenntartási, sem az üzemeltetési költségekben nem okoz változást, ezért az átszámított költségek képzésétől eltekintettek. A kiszámított mutatókat a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A csatornák egy ím-ére jutó értékek, ha az átmérők 80 cm 150 cm 250 cm és az építés A mutatók megnevezése bß '0) RIMAS SIÓMÉ rn°vb>llt SIOME monolit vb-ből* * СЛ >> 'ojO О) '0) csövekből, illetve hagyó- alagútmányos építési и 'QJ g eljárássá! történik** módszerrel történik Költségmutatók: Építési költség 1968. évi áron Ft Építési költség 1985. évi feltételezett áron Ft Eerúházási igényesség*** Ft Élőmunkaigény: üzemi óra helyszíni________________________________________óra Összesen: 274,— 265,— 1730,— 827,— 5900,— 5340,— 263,— 254,— 1940,— 789,— 6090,— 5260,— 21,— 21,— 9,3 31,— 580,— 650,— 2,50 2,00 — 3,00 — ____ 2,40 1,60 14,93 2,50 42,90 27,80 4,90 3,60 14,93 5,50 42,90 27,80 Megjegyzések: * Az adatok csak a csőszelvények megépítésére vonatkoznak. ** Az adatok a csatornák teljes megépítésére vonatkoznak. *** A beruházási igényességi mutatók a csőgyártáshoz szükséges beruházások nélkül nyertek kimunkálást. A kiszámított mutatók alapján megállapítható, hogy a különböző technológiával gyártott csövekből épített csatornák között az építési költségekben számottevő eltérés nincs (ha a minőséget azonosnak feltételezzük), a munkaigényben azonban jelentős eltérés lehet. Az előre gyártott csatornák építési költség- és munkaigény-mutatója annyira kedvező, hogy alkalmazásuk célszerűségéhez kétség nem férhet. Az alagutas nagyszelvényű csatornaépítés szintén kedvezőnek mutatkozik, ezért célszerűnek látszik az elemzést nagyobb mélységgel és részletességgel (esetleg külföldi tapasztalatok alapján) folytatni, amelynek során konkrétan kijelölhető, hogy melyik eljárást milyen talaj-, talajvíz- stb. adottságok mellett célszerű alkalmazni. További előnye az alagutas csatornaépítési módszernek, hogy a térszint forgalmát csak kisebb mértékben zavarja, mint a nyíltfeltárásos módszer. Orbán Sándor oki. mérnök és oki. szakmérnök, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tud. főmunkatársa Kövesi Gyula oki. gépészmérnök, az OVH osztályvezetője
