Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

ségében az egy eljáráshoz tartozó mutatók közül egyesek kedvezőek, mások viszont kedvezőtlenek.

Egy mutatós hatékonysági elemzési módszer viszont jelenleg hazánkban nem alkalmazható, mert az egy mutató csak forint-bázisú lehet (az átszámított költségmutatóhoz hasonló), ez viszont az árakban jelenleg még meglevő torzulásokat is tartalmazza, ezért döntéseket csak egy ilyen mutató alapján nem szabad hozni.

Ebből az is következik, hogy az átszámított költségmutatónak olyan arányban növekszik a megbízhatósága és szerepe, amilyen arányban közelednek az építőipari árak a tényleges értékekhez.

A hatékonyság és hatásszámítás kapcsolata és különbözősége

A hatékonysági elemzés tárgyalásakor elkerülhetetlen a hatásszámítás megemlítése, mert ezek a gyakorlatban olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy gyakran még a fogalmakat is összekapcsolva használják. Pedig a hatásszámítás nem azonos a hatékonysági elemzéssel a következők miatt:

A hatékonysági elemzések jellemzői:

— Időben megelőzik a hatásszámítást és rendszerint bonyolult, nagy szakértelmet, sok figyelmet és munkát igénylő feladatok.

— A hatékonysági elemzéshez volumen- (építési volumen) adatokra nincs szükség.

— A hatékonysági elemzésben jelentős feladat az összehasonlítandó — azonos használati értéket eredményező — eljárások kiválasztása, megtervezése, lemodellezése.

— A hatékonysági számítást nem követi minden esetben és nem egészíti ki a hatásszámítás.

A hatékonyság-számítások tehát az egyes eljárások gazdaságosságáról, ill. meghatározott szempontból vett célszerűségéről adnak tájékoztatást.

A hatásszámítások jellemzői:

— Építési volumenek nélkül nem készíthetők.

— Rendszerint nem szükséges, hogy különböző eljárásokat összehasonlítsunk, hiszen a számítás célja egy-egy eljárás különböző szempontokból vett, vagy összes hatásának bemutatása.

— A számítás menete egyszerű, különösebb szakértelmet nem igényel, hiszen a hatást a hatékonysági eredmények volumennel történő beszorzása útján nyerjük.

összefoglalva tehát a hatásszámítás azt mutatja, hogy az egyes eljárások meghatározott nagyságrendben történő alkalmazása a népgazdaságban, illetve annak egyes egységeiben (ágazat, vállalat, stb.) milyen hatást vált ki, illetve milyen területeken milyen eredmények várhatók a figyelembe vett nagyságrendben történő bevezetés esetén.

A hatékonysági elemzés jelenlegi helyzete a vízépítésben

Már említettük, hogy az építőipar távlati (1971—1985) műszaki fejlesztési koncepciói készítése során, a koncepcióalkotás szempontjából legfontosabbnak vélt egyes megoldások hatékonysági elemzése a vízépítés vonatkozásában is a közelmúltban kidolgozásra került. A vízépítéssel kapcsolatban elkészített hatékonysági elemzések száma a következő:

Az elemzésbe bevont

Megnevezés

,, ,, összes e a alternatívák

száma (db)

Sajátos vízi munkák

13

46

Közműépítés

22

37

Földmunkák

24

38

összesen:

59

121

Az elemzés készítésénél alkalmazott általános szempontokat a következőkben vázlatosan bemutatjuk:

A vízépítés egyes területei olyan mértékben különböznek egymástól, hogy egységes metodika kialakítása nem volt lehetséges. Ezért fejezetenként, illetve a vizsgált témacsoportok szerint alakítottuk ki az elemzés legcélszerűbbnek vélt módszerét:

Természetesen tartalmaz a metodika közös vonásokat is. Ezek az alábbiak:

Általánosságban a következő fajlagos mutatók kiszámítása történt meg:

— építési költségek;

— átszámított költségek;

— élőmunkaigény;

— beruházási igényesség;

— főbb anyagmutatók.

(A felsorolt mutatók mindegyikének kiszámítására nem volt minden esetben lehetőség.)

A beruházási igényesség számításánál, a külföldi gépek és felszerelések beszerzési árának megállapításához, a következő átszámítási kulcsokat alkalmazták:

— egy dollár = 65,— Ft. Feltételezték, hogy az így kapott forintértékek már a szállítással kapcsolatban felmerülő költségeket is tartalmazzák. A vám jelenlegi mértékét ezen felül vették figyelembe. (Ez dolláronként 20,— Ft többletet jelentett.) További költségnövelő tényezővel (letét, stb.) nem számoltak;

— egy rubel = 40,— Ft.

Annak ellenére, hogy sok téma szerepelt az elemzésben, a vízépítésen belül lehetséges, illetve szükséges hatékonysági elemzéseknek csak rendkívül kis hányada nyert kidolgozást. Éppen ezért a kapott eredmények sok esetben általános következtetések levonására nem is nyújtottak lehetőséget.

Az elvégzett vizsgálatok alapján — a részletes eredményeken felül — a legáltalánosabb megállapítás, hogy a vízépítés és vízgazdálkodás terén is szükséges — az új szerkezetek és technológiák bevezetését megelőzően — rendszeres hatékonysági elemzésekkel kutatni a gazdaságossági, illetve meghatározott szempontok szerint vett célszerűségi kérdéseket. Ezek egyben metodikai problémákat is felvetnek, amelyek további kutatást igényelnek.

A következőkben vázlatosan bemutatjuk a vízépítéssel kapcsolatban kimunkált hatékonysági elemzések három témacsoportjának eredményét.

Hidromechanizációval végzett árvédelmi töltéserősítés

A vizsgált megoldások:

Az árvédelmi töltések megerősítési munkálatai a meglevő töltések magasítását és erősítését jelentik. Ebbe a fogalomkörbe tartoznak még a töltéselőterek, kopolyák, anyaggödrök feltöltési munkálatai is.

Jelenleg ezeket földnyesővel, illetve kotró-dömperes technológiával és a hozzájuk rendelt tömörítő berendezésekkel készítik.

Hidromechanizációs módszer alkalmazása esetén a munkafolyamatok megváltoznak a következők szerint:

Hagyományos technológiával szorítógátakat kell építeni a hidromechanizációval feltöltendő terek befoglalására. Az így kialakított tereket töltik fel hidromechanizációval. Az építendő töltés magasságának függvényében a munkafázisokat ismétlik.

Az elemzés csak a hidromechanizációval építhető „töltésmag”-ra terjedt ki. Az összehasonlítás tehát nem a teljes létesítményre, hanem csak a szerkezet egy részére vonatkozik.

Kiindulási feltételek:

A mutatók kiszámítását az Építőipari Költségszámítási Normák előírásai alapján végezték el a szkréper és kotrós-dömperes esetekre, a hidromechanizációs módszernél pedig az OVH elszámolási előírásai szerint jártak el. Ä kétféle elszámolási mód egyeztetését elvégezték.

' A mutatókat könnyű és közepes talajféleségekre dolgozták ki. A kötött, nehéz talajok értékelését nem végezték el, mivel ezek a tárgyalt létesítményeknél nem építhetők be.

95