Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
rózus keramikus hengerek felhasználásval történik. Ez idő szerint a helyzet gyakorlatilag az, hogy a nagyobb eleveniszapos szennyvíztisztító telepeken a levegőztetés általában az említett három cég gyártmányainak valamelyikével történik. Ennek megfelelően a továbbiakban elsősorban e három gyár azon termékei kerülnek rövid összefoglalásra, melyeket leggyakrabban használ fel a korszerű szennyvíztisztítás. Természetesen néhány más cég egy-egy érdekesebb berendezése is megemlítésre kerül. Elsőként tehát kezdjük a nálunk is legismertebbel, az INKA-gyárral. INDUSTRIKEMISKA AB. Stockholm A gyár világhírnevét nem utolsó sorban az általuk kifejlesztett nagybuborékos, alacsonynyomású légbefúvásos eljárásnak köszönheti, mely a szennyvíztisztítás területén „INKA-rendszer” néven vált közismertté. A légbefúvás az ilyen rendszerű levegőztető medencékben a vízszín alatt kb 80 cm mélységben történik, az alacsony nyomású (90—100 cm vízoszlop nyomás) levegő ventillátorral viszonylag kis költséggel előállítható, nincsen szükség kompresszorra. Bár a nagy buborékméret miatt az oxigénbevitel 1 m3 levegőre vonatkoztatott hatásfoka meglehetősen rossz, az 1 kWó teljesítményre jutó fajlagos oxigénbevitel azonban már kedvező képet mutat. Az INKA-gyár jelenleg az alábbi levegőztető berendezéseket gyártja: Nagy teljesítményű levegőztető csőrács, mely a klasszikus INKA-csőrács modern változata (lásd 1. ábra). Rozsdamentes acéllemezből készül, súlya a mérettől függően esőrácsonként 1. ábra. INKA nagy teljesítményű levegőztető csőrács csupán 10—15 kg. Oxigénbeviteli kapacitása 25—1000 g02/m3 medencetérfogat, óra. A csőrács 5—6 mm-es lyukkal készül, az eltömődési veszély minimális. Tájékoztató ár: 1,0 fm hosszú, 2,0 m széles csőrács ára kb. 250 Skr. Érdekességként megemlítették, hogy a Franciaországba exportált INKA-csőrács a 20 %-os védővám ellenére is olcsóbbnak bizonyult, mintha ott próbálták volna legyártani azokat. Az 1966 őszén üzembe helyezett legkorszerűbb stockholmi föld alatti szennyvíztisztító telepen (Nockeby) is a nagy teljesítményű levegőztető csőrácsokat alkalmazták. (Lásd 3. ábra.) A dobozlevegöztetö (lásd 4. ábra) szintén rozsdamentes acéllemezből készül, elhelyezése a csőrácshoz hasonlóan 0,8 m mélységben történik. Előkezelés nélküli szennyvíznél, továbbá szálas, fonalas vagy más, a légbefúvásnál esetleg üzemzavart okozó szennyeződés esetén alkalmazzák. Oxigénbeviteli ka-3. ábra. Nockeby föld alatti szennyvíztisztító telep próbaüzemeltetése. Levegőztető medence. Lökésszerű detergens terhelés hatása pacitás 25—400 g02/m3 medencetérfogat, óra. Jól bevált légbefúvásos homokfogóknál és előlevegőztető medencéknél, valamint egyes ipari szennyvizek kezelésénél is. A kombinált levegőztető berendezés egyaránt használható nagybuborékos vagy finombuborékos légbefúvásra. Az utóbbi esetben a levegőelosztást a különben egyszerű, 5—6 mm-es lyukakkal ellátott, fenékközeiben elhelyezett acélcsövekre felhúzott porózus műanyaghuzat segítségével oldják meg. A levegőztető turbina közös tengelyre felszerelt, változtatható sebességű turbinakerékpárból áll. Az egyik kerék va-2. ábra. Örebro központi szennyvíztisztító telepe. INKA-rendszerü levegőztető medencék. A telep terhelése 100 000 lakosegyenérték 24
