Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-12-01 / 6. szám
Víntknw.Mi.KOún$ /кхУна^^5?гш'аЛ^ II. RÉSZ A beküldött tanulmányi anyag foglalkozik még a talajnedvesség mérésével is, V. Schilder (Pozsony) termődiffúziós módszerét ismerteti. E módszer a nedvességnek a hővezetőképesség alapján való meghatározását írja le. A továbbiakban a dolgozatok a talajnak a növényi vízellátásban játszott jelentős szerepével foglalkoznak. Éspedig Petrasovits Imre szerint egyrészt az aktív gyökérzóna talajának statikus szerepét, másrészt az evapostranszpirációs vízmennyiségnek és a levélzóna légnedvességének biztosítása útján játszott dinamikus szerepét elemzi. Erdős L. a csupasz nem müveit talaj párolgását vizsgálja, s az eddigi mérési módszerek hibáit tárja fel. A talajvízből származó közvetlen párolgásról a cukorrépánál és a kukoricánál mért vizsgálatai alapján Szalóki S. számol be. A növényi transpiráció megismerésével több beküldött anyag is foglalkozik. Antal E. beküldött dolgozatában a különféle transpirációkat definiálja. Pozsgai E. a szabadvízfelszín párolgásának figyelembevételével végzi a kísérleteit. Érdekes gondolatot közöl az ún. teszt-növény értékét állapítják meg, és ehhez viszonyítják a különböző növények hasonló értékeit. Ezen empirikus megállapítások mellett jelentősek azok az eljárások is, amelyek során valamilyen biológiai vagy éghajlati elem időbeni változását fogadjuk el alapul. Így pl. Sulyok—Schulek E. és Bácsi E a gyümölcsfák csúcsrügyének fejlődését, Salamin vizsgálatainál a szántóföldi növények növekedési görbéiből következtet az időbeli változásra. Jelentős a zöldfelület időbeli változásának elemzése, pl. Petrasovits vizsgálatai. A beküldött anyagok közül Szalóki S. vet fel ezen a területen igen érdekes kérdést a lucerna példájával. A lucerna párologtató felülete sokszorosára növekszik kaszálástól-kaszálásig. Nyilvánvaló, hogy a nagyarányú felületváltozás élesen kell, hogy mutatkozzék a vízfogyasztás mértékében is. Az öntözővíznorma számításánál beküldött tanulmányok közül Hartyányi L. és Czeszenk A., Kozák I., Szász G. kutatóké a legjelentősebb. A beküldött anyagok az előbbiekben már leírtakon túlmenően az öntözési időpont kérdésével foglalkoznak. A szerzők az öntözési fordulók és az öntözővíz mennyiségnek időbeni változása mellett foglalnak állást. A tényleges öntözővíz mennyiségének meghatározására utat mutat Pozsgai E. anyaga az öntözési prognózissal, Kozák I. anyaga az esetenként változó vízhiány vizsgálatával, Szeiferl Gy. anyaga nagy területi viszonylatban a talajnedvességi helyzet folyamatos felmérésével és a tájékoztatás lehetőségének biztosításával. Itt kell megemlíteni még, az öntözésnek a lefolyásra való hatását is. Sági K. vizsgálati eredményei világosan mutatják összhangban a kezdeti talajnedvesség szerepéről mondottakkal, hogy az öntözővíz mennyiségét pontosan kell megállapítani abból a szempontból is, hogy az öntözés után közvetlenül jelentkező nagy intenzitású, vagy nagy mennyiségű eső, kárt ne okozzon. GAZDASÁGOSSÁG. Hét dolgozat. Szekcióvezető: dr. Kádár Béla egyetemi docens, összefoglalójában kiemelte, hogy a mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a föld, ami nem pótolható, és hazánkban a termőföld szaporítására nincs gyakorlatilag lehetőség. Ezért a mezőgazdaságban a termelés fejlesztésének az eredmények fokozásának főbb útja az, hogy az adott termőterületen növeljük a termelés színvonalát és jövedelmezőségét. Ebben egyik fontos eszköz a helyes vízgazdálkodás. A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala műszaki, természettudományi és ökonómiai szempontból jellemezhető. Magas színvonalú a vízgazdálkodás műszaki szempontból, ha létesítményei technikailag korszerűek. Természettudományi szempontból általában a vízgazdálkodás színvonalát a termőtalajra gyakorolt hatással, valamint kultúrnövényeink optimális vízellátásával értékelhetjük, ökonómiai szempontból a vízgazdálkodás által elért eredmény mutatja a színvonalat. A kongresszuson a témák komplex összefüggésben kerültek megfogalmazásra, a vízgazdálkodás célja és színvonalának jellemzése tekintetében. A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala és hatékonysága nemcsak a létesítmények műszaki kivite-7. ábra. A korszerű nagyüzemi módszer a kukorica mélybarázdás öntözése 189
