Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-10-01 / 5. szám

A Kiskomáromi csatorna kiépített szakasza biztosítják a talajvízszint meg­felelő szabályozását. A terüle­tet — és egyúttal a Hévízi ta­vat is — kiépített övcsatorna­rendszer védi a külvizek betö­rése ellen. A lápterületen levő mezőgazdasági üzemek, a ko­rábban csaknem értéktelen, sást termő területeken jelenleg már kimagasló eredményeket mu­tató mezőgazdasági termelést folytatnak. Jelentős munkát végez az Igazgatóság a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének elő­mozdítása terén is. Ezek ter­melési volumene az 1962. évi 20 millióval szemben 1967-ben már 70 millió forint volt és mintegy 3000 km helyi jellegű közcélú vízfolyás-hálózat tar­tozik a kezelésükbe. A társulati feladatok közül külön ki kell emelni a mintegy 220 000 kh-ra tervezett őrségi komplex melio­rációs programot, mely a nyu­gati határ mellett elterülő rossz vízgazdálkodási, kötött talajo­kon megfelelő drainezés útján a jobb termelési feltételek meg­teremtését célozza. E munka — egyelőre kísérleti jelleggel — 8 termelőszövetkezet területén folyik, és biztató kezdeti ered­ményeket mutat. Ezt a tevé­kenységet az Igazgatóság ter­vezési és technológiai irányel­vekkel és tanácsadással segíti. A drainezés gyors és gazdasá­gos végrehajtása érdekében korszerű holland drainező-gépet adtok át a társulatoknak. A vízgazdálkodási társulatok útján szorgalmazzák Vas és Zala megyék dombvidéki terü­letein az üzemen belüli talaj­­védelmi munkák elvégzését is, az eróziós károk csökkentésére. A termőtalaj védelmén túl­menően e munkák elvégzése a vízfolyások medrének élet­tartamát is jelentősen megnö­veli, illetve csökkenti a fenn­tartási költségeket. Az utóbbi időben az Igazga­tóság a korábbinál fokozottabb gondot fordított az öntözéses gazdálkodás előfeltételeinek megteremtésére is. Bár a mű­ködési terület csapadékosabb jellege miatt a mezőgazdasági öntözés igénye kisebb ugyan az ország egyéb területeinél, a terméseredmények fokozásában mégis jelentős szerepe van az öntözési lehetőségek kihaszná­lásának. Az Igazgatóság ezt kel-Kisvízfolyás-rendezés kézi erővel éves program keretében he­lyeztek jókarba, illetve a Cserta rendezés jelenleg is folyik. Az Igazgatóság vízrendezésekre át­lagosan évi 25 millió forintot fordít. Külön említést érdemel — új­szerű és úttörő jellege miatt — a Kis-Balaton Keszthely kör­nyéki lápterületének komplex vízrendezése, melynek munkái 1967-ben fejeződtek be. A 72 milliós beruházással készült ál­lami, társulati és üzemen belüli művek 6800 kh tőzegterületen Gépesített töltésépítés Sárvárnál 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom