Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
A 38 C°-os termálmedence Vélemény: „Aránylag kis sókoncentrációjú, alkáliákat is tartalmazó, kálcium-, magnéziumhidrogénkarbonátos, szulfátos és kloridos hévíz, mely szulfidion tartalmánál fogva a kénes vizek csoportjába sorolható. A víz szabad szénsavtartalmánál fogva vasra igen erősen agresszív, ezért a kút csövezetének védelméről gondoskodni szükséges, mert különben annak idő előtti tönkremenetele várható. A víz vastartalma nagy, amely felhasználását megnehezíti. A víz egyébként sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifogás alá.” A víz hőmérséklete: 59,2 C-fok. Fentiek alapján megállapítható, hogy a komáromi víz összetétele az összes oldott sók tekintetében magasabb, mint a harkányi. A víz komplex hasznosítási terveit 1967-ben készítjük el, hajtató-házak, melegházak, a fürdőlétesítmények fűtése lehetséges a medencébe való bevezetés előtt. A kénes, szénsavas gyógyvíz kiválóan alkalmas az összes izületi bántalmak válfajainak, az izom- és izületi betegségeknek, idegzsábáknak, izzadmányos betegségeknek gyógyítására, valamint a baleseti sérülések utókezelésére és gyógyítására. Dr. Nagypataki Gyula főorvos, Komáromban kartotékrendszerben vezeti az eddigi gyógyulások eredményeit. Véleménye szerint, a gyógyító hatást a vízben található szulfid, kén eredményezi. A kénnek tulajdonítható a bőrgyógyászati betegségek elleni kiváló gyógyhatása is. Több ekcémás beteg gyógyult meg a komáromi víz használata révén. A szervezetbe került kénnek nagy része a bőrben tárolódik, és kimutatható, hogy a fürdő után hetekig a bőrben és szőrszálakon felhalmozódik a kén. A kén gyulladáscsökkentő, parazita ölő és toxinok (mérgek) elleni gyógyhatása közismert. Komárom megye fürdőkultúrájának és fürdőző létszámában óriási ugrást jelentett a komáromi termálfürdő 1965. és 66. évi forgalma. Komárom megyében 1970-re volt beütemezve az évi 400 000 fürdőzőlétszám. A komáromi termálfürdő 1966. évi forgalmával, mely vasárnapi csúcsforgalomban a 8000 főt is meghaladta, ebben az évben 400 000 fős teljesítést értünk el. Ebből Komárom 175 000 fő. A fürdő híre rövidesen elterjedt a szomszédos baráti csehszlovák városokban és falvakban. Az M—5-ös nemzetközi műút Csehszlovákiából és nyugatról érkező utasai is igénybe veszik üdítő, gyógyító vizét és campinglehetőségét. Komárom Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megbízást adott és ezen megbízás alapján dr. Cziegler Endre elkészítette a komáromi termálvíz felhasználásával létesíteni kívánt, mintegy 65 hektárnyi területen elhelyezkedő távlati fejlesztési fürdőkombinát terveit. A tervek szerint több száz fős gyógyüdülők pavilonrendszerben nyernének beépítést, gyógyszállóval, a szükséges kultúrparkkal és üzlethálózattal, továbbá I. osztályú campinggel és szó-H í R E К Elkezdték a Daugava folyó legalsó lépcsőjének, a Rigai Vízlépcsőnek az építését (Észt SZSZK). A vízlépcső környezetében elzárták a folyó két mellékágát, elkezdték a belső úthálózat építését, épül a lakótelep is. 1966. szeptemberében az Állami Szovjet Átvételi Bizottság jóváhagyta a Vitim folyó mellékfolyóján, a Mamakán folyón megépített Mamakán Vízlépcső üzembe helyezését. A Mamakán Vízerőmű Kelet- Szibériában épült, az évi közepes hőmérsékleti érték —4,7°C. A nehéz éghajlati körülmények között még télen sem szünetelt a műtárgyak építése. A vízlépcső műtárgyai a következők: nyolcnyílású beton duzzasztómű szegmens elzáróberendezésekkel, beton fix gát, erőtelep. A fő műtárgyakat két ütemben rakozási lehetőségekkel, út-, víz-, csatornahálózattal. A távlati tervek szerint a beérkező vállalati üdülőigények alapján 660 millió beruházást lehet megvalósítani 20 év alatt. A meleg víz biztosítása érdekében újabb kutatófúrással igyekeznek a réteget megcsapolni, ezen távlati fürdőfejlesztési célok érdekében. A jelenlegi strandfürdő az új fürdőkombinát elkészültéig helyi jellegű gyógyfürdőként működne. A gyógyvízzé nyilvánítás jelenleg folyamatban van az Országos Fürdőügyi Igazgatóságnál. Komárom üdülő- és fürdővárossá való kiépítése megindult. A felügyeleti hatóságok és szervek támogatásával országunk legiparibb megyéjének dolgozói pihenésüket és gyógyulásukat most már a megyében is megtalálhatják, a fejlesztési tervek megépítése után pedig meg van a lehetősége annak, hogy hazánk fürdőkultúrája egy újabb kultúrált fürdőcentrummal gazdagodhassák. Kovács J. Gyula főmérnök építették, a folyó vizét az első ütemben az összeszűkített mederben vezették le, a második ütemben pedig a még nem teljesen kész betonműveken keresztül. A Kijevi Vízlépcső nyolcadik csőturbináját 1966. szeptemberében helyezték üzembe. A csőturbinák első üzemelési éve alatt kiderült, hogy ezek a turbinatípusok bizonyos tartalékteljesítménnyel rendelkeznek. Az eredetileg 16,3 ezer kW teljesítménnyel rendelkező gépek teljesítményét 18,5 ezer kW-га növelik meg. A szükséges szerkezeti változtatások után a korábban felszerelt gépegységek teljesítményét is megnövelik. A Szaratovi Vízlépcső építésénél (Volga) nagy ütemben folynak a beton- és vasbetonmunkák. A Volga medrének elzárására 1967. őszén kerül sor. B. D.-né 76 A nagy medence
