Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
Fúrótorony A Duna, a Vág és Nyitra folyók találkozásának vidéke már az őskorban kedvelt tartózkodási helye volt az embernek. A későbbi idők folyamán az illírek, kelták, majd a rómaiak építettek ki védelmi vonalakat, lakóhelyeket, földvárakat. Településeiknek helyeit napjainkban is újabb-újabb leletek bizonyítják. Ezek között egyik legszebb emlék a „Brigéció”-tól (Szőny) 5000 római lépésre még ma is megtalálható mérföldkő, mely a római légiók ittlétének bizonyítéka. Honfoglaló őseink letelepedése után IV. Béla király idejéből vannak az első írásbeli emlékeink. 1265-ben IV. Béla a tatárdúlás elől menekülve itt talál menedéket és hálából Komárom városát ugyanolyan jogokkal ruházza fel, mint Budát. Komárom városát a tatár sem tudta bevenni. A török időkben a város bevételét, a nagy bégek egyike sem tudta harci dicsőségei közé sorolni. 1763-ban földrengés, 1767-ben tűzvész, 1783-ban katasztrofális földrengés pusztítja el Komárom városának és Űj-Szőnynek nagy részét. Ez a földrengés, mely a város egy részének pusztulását okozta, bizonyára összefüggésben van a későbbi hévízfeltárási munkával is. Az 1848-as szabadságharcok idején a város lakóinak dicsősége Európa-hírűvé válik, szabadságszeretete és hazaszeretete pedig legendák tárgya. 1910-ben vasúti hidat, víz-, csatorna- és gázvezeték-hálózatot építenek ki, a város szép iparosodásnak indul. Mindkét világháború súlyos nyomokat hogy a város területén, és főleg fejlődésében akadályozza meg. A KOMÁROMI TERMÁLFÜRDŐ FEJLŐDÉSE 1945-ben, május 28-án szabadul fel és ettől az időponttól kezdve a városfejlesztési tervek célszerűen készülnek, iparosodása pedig óriási fejlődésnek indul. Lenfonógyár, vasöntöde, épületelemgyár, nyomda, mezőgazdasági gépállomás, tsz. és malom biztosítja az állandó munkát. A nagyforgalmú dunai nemzetközi hajókikötő és átrakóhely fontos csomóponti hellyé lépteti elő a várost. Csehszlovákia, Lengyelország felé, mint vasúti és közúti csomópont, ugyancsak jelentős kereskedelmi és átmenő forgalmat biztosít a munkaalkalmon kívül a város lakosságának. A város lakossága állandóan emelkedik a környező Almásfüzitő és szőnyi ipartelepek közelsége miatt. A nemzetközi M—5-ös Bécs— Budapest autóút óriási gépkocsiforgalmi átkelőhellyé változtatták a várost. A gépjárműszámlálási adatok szerint 6200 gépkocsi a naponkénti csúcs. A városfejlesztési tervek betartásával az M—5-ös út mellett ma már modern városrész hirdeti a tervszerű munkát. A kultúra, az iskolai továbbtanulás, gimnázium, közgazdasági technikum és ipari intézetek útján van biztosítva. Sportolás céljaira nagyszerű lehetőséget biztosít a koppánymonostori Duna-ág, a közelben elterülő Vértes—Gerecse kirándulóhelyei és a város központjában létesített Rüdiger-tavi sporthorgász-tó. Az Igmándi-erőd területén az országban egyedülálló római kőtárt és síremlék-kiállítást tekinthet meg az érdeklődő. A Duna-parti halászcsárdákban pedig a magyar konyha ízletes vad- és halhúsait élvezhetik az oda betérők. 700 évvel IV. Béla adománylevele után 1965. júliusában a Lenfonógyár ipari kutatófúrásának munkája nyomán, 1263 m mélységből triászmészkő közül kénes, kalciumhidrokarbonátos, szénsavas, 63 C-fokú A termálfürdő helyszínrajza 1 Főbejárat 2 Közös ffi öltözőn 3 Közös női öltözők 4 Kabinok 5 Téliesített öltöző 6 Téties/tettmedence^Si 7 Motet 8 Sport medence, 2S C’ 9 Gyógg-medence,36C° 10 Camping [sátor) 11 WC-k 12 Vendégtő 13 „Camping (gk) /4 Wikkendhóz,4fős 15 Irodák 74
