Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
2. ábra. Az Öregtó „mólója” A tó gazdája viszont a Halgazdasági Vállalat volt és vizében 1966 elejéig intenzív haltenyésztést folytattak, ami köztudomás szerint nem kedvez az idegenforgalom ügyének. A környező községek egynéhánya időközben város arányú településsé, tömött ipari góccá fejlődött. Az iparosodás, a települések lélekszámúnak növekedése a tó tegnap még hivogatóan égszínű vizét egyre inkább elszennyezi. A tóba ömlő szennyvíz évente 300 tonna szerves anyagot visz a tó vizébe. A lakosság igényesedése, a horgászsportolók számának növekedése, az idegenforgalom érdeke ugyanakkor azt tette kívánatossá, hogy a szennyező tényezőket minél gyorsabban küszöböljék ki és a gyönyörű fekvésű tavat elsősorban az üdülés, pihenés, az idegenforgalom, a vízisport és a turisztika szolgálatába állítsák. A növekvő népsűrűség, az ipar szinte naponta érezhetően mind nagyobb mértékben szennyezi a tó vizét. Márpedig ha az ipari és házi szennyeződés kérdésében mihamarább nem tesznek nagyon is hathatós intézkedéseket, rövid idő múltán az öregtó a Halgazdasági Vállalat elvonulása ellenére is annyira elszennyeződik, hogy a halállomány életfeltételei is előbb-utóbb veszélybe kerülhetnek. Tata és környékének lakossága egyébként a tilalmi táblákat már most is figyelmen kívül hagyva halássza a tó állományát, az „orvhalászok” és „orvfürdőzők” ezrei is ellepik a környék egyetlen szabad fürdésre alkalmas vizét, az öregtavat. A Halgazdasági Vállalat elvonulásával tehát az öregtó hasznosításának új feltételei alakultak ki és most már az érdekelt főhatóságokon a sor, hogy a tavat és kör-3. ábra. Tóparti részlet nyékét az üdülés, a pihenés, a horgászat és a vízisport, az idegenforgalom szolgálatába állítsák. Az érdekelt főhatóságok, szervek és hatóságok képviselői minden szempont mérlegelésével alaposan megvitatták a közvetlenül érintett települések, az Öregtó jövőjének kérdéseit és általános elvként mondották ki, hogy az Öregtavat és környékét a pihenés, a sport, az üdülés új központjává emelik. A halgazdaság kitelepítésével a tatai vár teljes területének kulturális kiaknázása, az eddig ismeretlen épületrészletek feltárása és a nagy történelmi múltú együttes korszerű műemléki helyreállítása is lehetővé válik. Az öregtó partján 1967-ben 1 millió forint összköltséggel ezer fő befogadására kemping építését fejezik be. Több mint háromszáz vikendház-telket osztottak ki. A Kálvária-domb aljában 1967-ben új szakszervezeti üdülők építését kezdik meg. Az öregtó hasznosítása mindenekelőtt a víz minőségének javítását, a meder és a tópart leromlott állapotának helyreállítását veti fel. A fenékiszap hasznosítására újítási javaslatot nyújtottak be, amelynek révén a megyében évenként jelentkező ezer vagon szervestrágyahiányt kívánják pótolni. Ez a komposztálható anyag nemcsak a megye hiányzó szerves trágyájának igényét pótolhatja. Az iszap bizonyos hányada a feltöltési munkákhoz szükséges, mert az öregtó vízfelülete az utolsó 20 évben 140 holddal csökkent. Idegenforgalmi és sportszempontból elengedhetetlen követelmény, hogy az öregtó vizének tisztasága mihamarább az I. kategória előírásainak színvonalát elérje. A tavat ugyanis az Általér patak és a sűrűn lakott iparvidéken át folyó mellékvizei táplálják, amelyek közül különösen a Galla és a Dubnik patak az emberi egészségre ártalmas tömény ipari és biológiai szennyet szállít a mederbe. Az érdekelt szervek javaslatára az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) utasította az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságot (Győr), vizsgáljon felül minden, az öregtó vizének minőségével összefüggő vízjogi engedélyt. Üj engedélyeket a jövőben már csak ennek a szemléletnek a következetes érvényesítésével adjanak ki, mert a jövőben a tó elsősorban üdülési, sport— és idegenforgalmi célokat szolgálhat. A tó kezelését megfelelő menetrend szerint az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság tatai szakaszmérnöksége veszi át, amelyre vonatkozó utasítást az OVF már ki is adta. A tó rekonstrukciójával kapcsolatos regionális víz53 4. ábra. Az Ugron-villa az Öregtó partján
