Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
Az általános műveltség megszerzése nem tartozik szorosan hozzá az ún. vezetési ismeretek oktatásához, mégis, egyes tananyagokban találunk olyan témákat is, amelyek a vezetői tevékenységhez szükséges általános ismereteket tartalmaznak. Ezeknek az ismereteknek az a céljuk, hogy a vezetők számára széles társadalomképet adjanak, amibe bele tudják illeszteni saját tevékenységüket. A vezetési ismeretek oktatásán belül rendkívül jelentős szerepe van a humánismeretek feldolgozásának. Ez arra vezethető vissza, hogy a vezetőtevékenység keretében a szakmai irányítás feladata erősen szakosodott s a vezetői tevékenységen belül nagymértékben előtérbe került ennek a funkciónak az a sajátossága, hogy ez más emberek irányítását, ellenőrzését, munkájuk értékelését stb. jelenti. Ezek a körülmények eredményezték azt, hogy a vezetési ismereteken belül kiemelkedő szerepe van az emberrel, illetve az emberi magatartással és tevékenységgel foglalkozó tudományoknak, így mindenekelőtt a munkafiziológiának, a munkapszichológiának és a munkaszociológiának. A tanfolyamok programjában mindenütt megtalálhatók a vezetéshez szükséges szervezéselméleti és igazgatástechnikai ismeretek is. Természetesen ezek oktatásának mélysége és terjedelme nagymértékben attól függ, hogy milyen szintű vezetők képzéséről, illetve továbbképzéséről van szó. A szervezési ismereteknek négy nagy csoportját különböztethetjük meg: — általános szervezéselmélet, — igazgatásszervezés, — termelési és technológiai folyamatok szervezése, — munkaszervezés. A felsorolt témák az oktatás során természetesen nem mindig különülnek el egymástól ilyen rendszerezésben, hanem különböző célszerűségi szempontok figyelembe vételével ettől eltérő módon alakulnak ki. A vezetési ismeretek közlése ebben a témakörben is szükségszerűen a tanfolyamokon résztvevők összetételétől függ. Általában olyan anyagokat oktatnak, amelyek az áttekintéshez szükségesek. A vezetéshez szükséges szakmai anyagok mindenekelőtt a különböző ismeretek szintetizálását segítik elő s ezek olyan ismeretek, amelyekkel nem mindig — sőt általában nem — rendelkeznek az ún. „szakember-vezetők” ugyanakkor ezek a vezetői funkció betöltéséhez nélkülözhetetlenek. Ennek megfelelően a szakismeretek bővítésének a különböző vezetési ismereteket nyújtó tanfolyamokon két egymástól elkülönülő iránya tapasztalható: a) kiegészítő általános szakismeretek oktatása, b) speciális szakismeretek közlése. A kiegészítő általános ismeretek oktatásánál — attól függően, hogy milyen a vezetők alapképzettsége —, a hangsúly legtöbbször a műszaki vagy a közgazdasági kérdéseken van, emellett a feladattól függően több vagy kevesebb helyet kap a matematikai ismeretek oktatása is. A speciális ismeretek oktatását a vezetői tevékenység konkrét területe határozza meg. Ezek jelentősége a gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan mindinkább növekszik. Vannak olyan magasabbszintű vezetőképző tanfolyamok, ahol a modem matematikai ismeretek oktatása kiemelt jelentőséget kap. Ilyen tanfolyamokon rendszerint a következő fontosabb témák lépnek előtérbe, természetesen különböző mélységben: — programozási és matriexelméleti módszerek: mátrix-vektor technika; input-output analizis; optimalizáló eljárások, lineáris programozás, gyártásprogramozás, tervkészítés, árpolitika, raktározási kérdések, szállítás-szervezés, általános vállalati politika optimalizálása; — statisztikai módszerek: statisztikai becsléselmélet, statisztikai döntéselmélet, mutatószámok ellenőrzése, piackutatás, fogyás-statisztika, utánrendelési stratégiák; — matematikai gépek és programozásuk; különböző programozási módszerek, adatfeldolgozási folyamatok formalizálása, pénzügyi folyamatok formalizálása, bonyolultabb feladatok géprevitele. A VÍZÜGYI SZERVEK VEZETŐINEK TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMAI A vízügyi szervekre háruló sokrétű feladatok következtében rendkívül nagy felelősséggel jár ezen a területen egy-egy „vezetői poszt” betöltése és igen alapos felkészültséget igényel. Ezt figyelembe véve került sor a vízügyi szolgálatban is — örvendetesen az elsők között — a vezető-továbbképző tanfolyamok megszervezésére azzal a céllal, hogy felvértezzük vezetőinket azokkal a korszerű ismeretekkel, amelyek alkalmazása munkájuk kellő hatékonysága szempontjából nélkülözhetetlen. Az előzőekben röviden ismertetett alapelvek figyelembe vételével — gondos mérlegelés alapján — a tanfolyamok tananyagát az alábbiak szerint alakítottuk ki: I. Általános vezetői ismeretek 1. A vezetés elmélete, korszerű kapcsolatai. Információ és döntés. A tanácskozások és értekezések. 2. Szervezéselmélet és metodika, a vállalat és igazgagatóság mint jogi egység. A vezető időgazdálkodása. 3. Az üzemszervezés módszere. 4. Üzemszociológia. 5. Az emberismeret szerepe a vezetésben. 6. Életszínvonal és érdekeltség. 7. A szakszervezetek feladata és szerepe a gazdasági mechanizmusban. II. Ágazati ismeretanyag 1. A személyzeti munka szerepe a vezetési tevékenységben. 2. A hálótervezés, mint a vezetés és műszaki fejlesztés eszköze. 3. Tervezés — mint a gazdaságirányítás eszköze. 4. A víz- és csatornaművek fejlesztésének gyakorlati módszerei. III. Speciális előadások 1. A vízgazdálkodás szakágazati tevékenységének öszszehasonlító gazdasági elemzése. 2. A tervszerű vízgazdálkodási munka összhangja a vízügyi és tanácsi szervek között. 3. A vízgazdálkodás-fejlesztés gyakorlati módszerei. A vezető feladatai a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. 4. A vízügyi hatósági tevékenység. 32