Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
gálják a most megalakuló vízgazdálkodási társulati választmányok is. Működésük a társulati tevékenység eredményesebbé tételét fogja elősegíteni. A szocialista típusú társulatok eddigi tevékenysége azt mutatja, hogy ez a szervezeti forma a növekvő helyi jellegű vízügyi feladatok elvégzését teljes mértékben biztosítani képes. Helyesnek bizonyult az érdekeltek kollektív bevonása is a vezetésbe. Az érintett lakosság és üzemek felismerték a közérdekű vízimunkák elvégzéséhez fűződő érdekeltségüket. Ez a felismerés adja a magyarázatát a mozgalom gyors és nagyarányú kibontakozásának. Az elért eddigi eredmények a további igények kielégítésére vonatkozóan biztatóak. A társulatok működési területükön — mely meghaladja a 10 millió kh-at — a kezelésükbe tartozó vízfolyások és vízrendezési művek mintegy 50 %-át már jókarba helyezték, kisebb mértékben új vízrendezési műveket is építettek. A jókarba helyezett művek üzemképes állapotban tartása is évről évre javul. Kiépítették, illetőleg helyreállították a kezelésükbe vett Tisza menti nyárigátakat is, melynek eredményeképpen a tiszai hullámterekben mintegy 30 000 kh mezőgazdasági terület védhető — a nagy árvizeket kivéve — a nyári elöntésektől. Az öntözés terén is vannak eredmények. Az állami öntözőművekre, illetőleg élővízfolyásokra támaszkodva a társulatok mintegy 700 km öntözőcsatornát, a szükséges műtárgyakkal együtt szintén megépítettek. Ezzel kb. 90 000 kh-ra biztosítható az öntözővíz. Vízműépítés a társulatok útján 222 községben valósult meg, illetőleg van folyamatban. Több mint félmillió falusi lakos jutott társulati úton a mai igényeket kielégítő jó ivóvízhez. A munkákra fordított költségek, az elmúlt 10 év alatt meghaladják a 2 milliárd Ft-ot, melynek nagyobb részét az érdekeltek saját erőforrásaikból — az érdekeltségi hozzájárulás fizetése útján — közösen biztosították. A feladataik végrehajtását a társulatok — az illetékes vízügyi, tanácsi szervek segítése, irányítása mellett — csak a társulatok önálló jogi személyiségéből fakadó széles körű demokrácia érvényre juttatásával tudták elérni. Az érdekeltek mozgósítása, a közös összefogásban rejlő erő biztosította az eredményeket. A társulatok legfőbb szerve a taggyűlés, melyet a működési területükön érdekelt üzemek, tanácsok, illetőleg a lakosság összessége alkot, döntött és fog dönteni a jövőben is, a társulat életét befolyásoló alapvető kérdésekben. Demokratikus úton történik az operatív irányítás is, melyet a taggyűlések határozatainak keretei között a társulati intéző bizottságok látnak el. Az érdekeltek azok, akik a területük vízügyi problémáit legjobban ismerik, ezeken a fórumokon ezért igen hatásosan tudják összeegyeztetni a közös feladatot képező közérdekű vízi munkát saját érdekeikkel. Ezért tapasztalható, hogy a vízi munkák irányításában való részvétel a társulati munkákra támaszkodó üzemi munkák végzését is gyorsítja, javítja. A vízgazdálkodási társulati területi választmányok megalakítása, mely most van folyamatban, szintén a közös munka javítását, gyorsítását lesz hivatva elősegíteni. A tavasz folyamán várható az országos társulati választmány létrehozása is, mely országosan segítheti, szervezheti a társulati vízi munkát. A társulati választmányok a társulati tevékenység feltételeit és közös érdekeik biztosítását az egy-egy társulat működési határán túlmenően az egész társulati mozgalomra kiterjedően érvényesíthetik. A társulatok tanácskozó, a társulati ügyekben egységes állásfoglalást kialakító testületként a munkák e fórumon nagyobb területekre vonatkozóan összehangolhatok, egyeztethetők. A választmányok feladatait, hatáskörüket, az alakulás és működés módját a közelmúltban kiadott főigazgatói utasítás szabja meg. Választmányt minden vízügyi igazgatóság területén működő társulatok önállóan alakíthatnak, ha legalább hat társulat a választmányi küldötteit megválasztja és az összehívott küldöttek a választmány megalakulását elhatározták. Működésük során a választmányok a társulatokat érintő valamennyi kérdésben kezdeményezhetnek. Javaslatok kimunkálásával, állásfoglalások kialakításával és egységesítésével segíthetik, gyorsíthatják a társulatokat érintő kérdések gazdaságos megoldását. Kívánatos, hogy a választmányok elsősorban az alábbi kérdéseket vizsgálják meg és tegyenek célravezető javaslatokat: — a társulati mozgalom fejlesztési irányvonalának kialakítása; — a társulati demokrácia érvényesítése; — a társulati tevékenységet elősegítő műszaki, gazdaságossági és szervezeti ügyek intézése; — a társulatok közötti tapasztalatcserék és szakmai tanácsadás módja, — a társulatok együttműködésének továbbfejlesztése; — a társulatok jog- és érdekvédelme, a dolgozók szociális, kulturális helyzetét, munkakörülményeit érintő kérdések ellátása, stb. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a társulati választmányok nem valamiféle irányító, felügyelet-gyakorló szerepet betöltő szervek. A választmányok működése a társulatok önállóságát nem sértheti. A közösen kialakított állásfoglalások, ajánlások végrehajtása a társulatokra nem kötelező. Kötelező határozatokat a társulati ügyekben továbbra is a társulatok taggyűlései és az intéző bizottságok hozhatnak. A választmányok által kialakított állásfoglalások mérlegelése természetesen megkönnyíti, segíti mind a társulat, mind a társulat felügyeleti szerveinek irányító munkáját. Ez is a cél és megvalósítása esetén a társulatok önállóságának növelésével munkájuk eredményességében ugrásszerű fejlődés várható. Sokat segíthetnek a választmányok a társulatoknak a rendszeresen szervezett tapasztalatcserék útján. A tapasztalatcseréken látottakat a társulatoknak hasznosan gyümölcsöztetni lehet. A társulati választmányok a vízügyi és tanácsi állami felügyeleti jogkört sem érintik. A felügyeletet továbbra is a vízügyi igazgatóságok, illetőleg a mezőgazdasági és községfejlesztési szakszempontból az illetékes tanács vb. látja el. A választmányok azonban a felügyeleti jogkör gyakorlását is hatásosan segíthetik, javíthatják. A jogszabály ugyanis jogkört biztosít a választmányok részére, hogy az általuk megtárgyalt kérdésekben a vonatkozó javaslatát az illetékes vízügyi igazgatóság vezetőjével írásban közölje. A vízügyi igazgatóság a tett intézkedésekről a választmány elnökét írásban értesíteni köteles. Ha a választmány az intézkedéseket nem látja kielégítőnek, az ügyet állásfoglalás végett az Országos Választmány elé terjesztheti, ahol a kialakult nézeteltérések egyeztetésre kerülnek. Az előzőekben igyekeztem vázlatszerűen áttekintést adni a társulati mozgalom fokozatos fejlődéséről és egykét kiragadott tényszámmal a figyelemre méltó eredményekről. Ügy gondolom ezek is bizonyítják, mind a kezdeményezés helyességét, mind a fejlődés egészséges irányvonalát és mindenekelőtt az összefogásban rejlő erőt. Kovács Gyula osztályvezető 25
