Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-02-01 / 1. szám

5. ábra. A Rudas gyógyfürdő romos része 1947-ben Buda visszafoglalása után a Csá­szári és Királyi Kamara előbb ideig­lenesen, majd 1696-ban véglegesen átadta a Rudas fürdőt a város ré­szére. Ebben az időben a Bürger­­badot, Polgári fürdő néven ismerték. Más leírásokban viszont Brucke-Bad néven szerepeltették. A XIX. század elején a leírások a fürdőről még kedvezően nyilatkoz­tak, de később a Tabán, a Rudas és a Rác fürdőkkel együtt egyre inkább elhallgattak. Buda város Tanácsa a fürdőt bér­lőknek adta ki. A bérlők kisebb-na­­gyobb változtatásokat eszközöltek az épületen, melynek állaga azonban egyre romlott és mind szükségeseb­bé vált általános renoválása, korsze­rűsítése. A bérlők alacsony bérösszegeket fizettek. A fürdő egyre romló állaga és látogatottsága csökkent, amelynek következtében Buda város közgyű­lése 1866. április 19-től a Rudas für­dő házi kezelésbe való vételét ren­delte el. Az átvétel után a város rendeletileg megtiltotta, hogy a kö­zös fürdő egyidejűleg férfiak és nők rendelkezésére álljon, mely szokás addig a törököknek Budáról való ki­űzése óta fennállt. A városi kezelésben folyamatosan átépítették az egyes fürdőrészlegeket. A közös fürdőben kialakították a gőzfürdő részleget, amely 1883-ban fejeződött be. Dr. Kunszt János le­írása szerint átalakították a török­fürdő kupoláját is. 1896-ban megnyilt a fürdő uszo­dája. A XX. század elején előkészített 6. ábra. Juventus kádfürdő 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom