Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-08-01 / 4. szám

Víz gazdálkodás az országos vízügyi főigazgatóság folyóirata 1967. j;uli;us—augusztus Jelentős építőtábori munkák a 10 év alatt 1967-ben a 10. nyarat töltik a fiatalok a KISZ nyári önkéntes Ifjú­sági Építőtáboraiban. Az 1958-ban szervezett első három tábor óta év­ről évre rendszeresen működnek e táborok. Az első táborok a Hanság­ban, a Horvátkimle-, Hanságtanya­­bel vízrendezésen és Véneken a dunai töltésépítésen kezdték el a munkát. Az ifjúsági mozgalom a felszaba­dulás után, már az 1956-ot meg­előző években is szervezett egy-egy fontos feladat elvégzésére tábort. Ilyenek voltak: Dunaújváros, Üt­­törővasút, Duna—Tisza-csatorna épí­tésére szervezett munka, vagy az 1956-os mohácsi árvíz helyreállítá­sára létrehozott építőtábor. Ezeken kívül több kisebb helyi feladatot el­látó időszakos tábor is működött egyes megyékben. A felsorolt tábo­rokat nyugodtan tekinthetjük az önkéntes Ifjúsági Építőtáborok elődjeinek, mert eredményeikkel, tapasztalataikkal ösztönzést adtak az 1958-ban induló szervezett tábo­rozás megindításához. A KISZ első kongresszusán ho­zott határozatot a Hanság lecsapo­­lására. Ekkor jött létre a KISZ és az OVF szövetsége a belvízrendezési munkák beindítására azon terüle­ten, ahol gépi munkával nem lehe­tett dolgozni, a mocsaras, lápos te­rületeken. A rendszeres, tervsze­rűen előkészített nevelési és nép­­gazdasági feladatok megvalósításá­ban számításba vett táborozásról csak 1958-ban beszélhetünk. Az 1958-as táborozás beindítása nem egy év kampányfeladatát jelentette, hanem egy számszerűségében és eredményekben állandóan terebé­lyesedő mozgalom kezdetét. Ez a nagy jelentőségű mozgalom az el­múlt 10 év alatt komoly gazdasági tényezővé vált. Több százezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a KISZ felhívására évről évre önkéntes ala­pon, lelkesedéssel dolgoznak a nép­gazdaság azon területein, ahol mun­kaerőhiány mutatkozik, vagy a be­következő munkacsúcsok miatt nagy tömegű szorgos munkáskézre van szükség. Az eddig ledolgozott több mint 15 millió munkaóra hasznos gazdasági eredményeket ta­kar. Több száz km csatornahálózat megépítésével kb. 35 000 kh termé­ketlen terület vált hasznosíthatóvá a mezőgazdaság számára. Részt vet­tek fiataljaink út- és vasútépítési munkán, egyetemek, kollégiumok, a vegyipar építésén stb. A termelési eredmények kézzel fogható bizonyítását adják a tábo­rozó fiatalok áldozatvállalásának, tenmakarásának. A gazdasági ered­mények elérése mellett feladatunk, hogy a termelőmunkán keresztül a fiatalok megismerjék a fizikai mun­ka nehézségeit és a munka ered­ményének szépségeit. Ezen keresz­tül betekintést nyerjenek a termelő­­egység belső életébe, szervezettsé­gébe, problémáiba. Megtanulják be­csülni a fizikai munkát végző em­bereket, akiknek munkáját esetleg majd fiatal értelmiségként ők fog­ják irányítani, szervezni. Lehetőség van a kollektív szellem formálásá­ra. Az együttélés, a munkában, szórakozásban jelentkező egymásra­utaltság, egymás megbecsülése, se­gítése, kölcsönös tisztelete a tábo­rozás egyik alappillére. A munka után kultúrált szórako­zásra, művelődésre, sportolásra van lehetőségük. Felvilágosítást kapnak az őket érdeklő aktuális politikai kérdésekről, szocialista hazánk épí­tésének eredményeiről, problémái­ról. A táborok jellegének megoszlása 1952—1967-ig Táborok jellegének megoszlása Vízügy területén Mezőgazd. gyümöl­csös KMP területén ÉM területén Mg. címerező Egyetemi építkezé­sen összesen 1958 3 — — — — — 3 1959 5 4 — — — — 9 1960 10 7 1 1 i — 20 1961 6 9 2 3 6 — 26 1962 7 11 2 3 8 — 31 1963 5 12 2 — 13 — 32 1964 7 18 2 — — 8 35 1965 4 24 2 1 — 8 39 1966 3 26 3 1 — 9 42 1967 2 27 4 — — 9 42 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom