Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Az ipar, a fejlődő mezőgaz­daság, erősen szaporodó népes­ség világszerte egyre több vizet fogyaszt. Már most megállapít­ható, hogy a világ számos ál­lamában a szükséges vízmeny­­nyiség a meglevő vízkészletek­ből csak nagy nehézséggel fe­dezhető és 20 év múltán igen súlyos vízhiány jelentkezik. A föld egyes területeinek szűkös vízkészlete már ma is a fejlődés egyik akadálya. A fenti indokok kényszerű hatásaként — különösen a II. világháború befejezése után — a világ számos államában terv­szerű vízgazdálkodást vezettek be. A tervszerű vízgazdálkodás bevezetése a hidrológia fejlődé­sében is alapvető fordulópontot jelentett. Az egyre fokozódó szükségletek kielégítése érde­kében közvetlen gyakorlati munkával fel kell tárni a hid­rológiai viszonyokat, ennek alapján folyamatosan ki kell egészíteni a természetes víz­­háztartásra vonatkozó nyilván­tartást és következetes, terv­szerű kutató munkával fel kell tárni a hidrológiai jelenségek törvényszerűségeit Mindezek a megállapítások adtak indítékot a Nemzetközi Hidrológiai Decennium kereté­ben annak a hatalmas arányú feltáró munkának, amely a hid­rológiai körfolyamat jellemzői­nek figyelembevételével a víz­készletek feltárására, azok sza­bályozására és megőrzésére ter­jed ki. A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány az Egye­sült Nemzetek Oktatási, Tudo­mányos és Kulturális Szerve­zete (UNESCO) támogatta Nem­zetközi Hidrológiai Decennium keretében hozzájárult a Nem­zetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam rendezéséhez. Az Országos, Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője a fejlődő or­szágok hidrológusai részére ren­dezett továbbképző Tanfolyam szervezésével és lebonyolításá­val a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézetet bízta meg. Megtisztelő feladat a magyar hidrológusok számára, hogy eb­ben az egész világot átfogó decenniumi munkában tevőle­gesen vehetnek részt és a hid­rológiai munka terén szerzett ta­pasztalataink átadásával együtt­működésüket szélesíthetik. A tanfolyamon ösztöndíjas­ként az alábbiak vettek részt: 1. William Kwasi В A AH, Ghana 2. Bassey Efiong BASSEY, Nigéria 3. Chatziagoracis DIMITRIOS Görögország 4. Eduardo Mancheno GARCIA Ecuador 5. Zuhér HILWANI, Szíria A vízkészletgazdálkodás hidro­lógiai alapja A felszíni vizek hidrológiája A felszín alatti vizek hidrológiája Talajfizika A vízkészletek minőségi jellemzői A matematikai statisztika, mint a hidrológiai vizsgálatok módszere A hidrológiai körfolyamat és a természetes vízháztartás Hidrológiai előrejelzés 6. Kamal Hefny Hussein HEFNY EAK 7. Amir Mohammad MASOWDI Afganisztán 8. Omer El Sheik OMER, Szudán 9. Alfredo RAVINET Ducaud Chile 10. Irfan SOYKAN, Törökország 11. Mehmet Tóköz UYGUC Törökország; 12. Changchay WONGTHAI Thaiföld 13. Kazuo KOTODA Japán 7 óra (Dr. Kovács György) 10 óra (Dr. Szesztay Károly) 10 óra (Rákóczi László) 20 óra (Dr. Ubell Károly) 16 óra (Dr. Kézdi Árpád) 14 óra (Dr Szebellédy L-né) 4 óra (Dr. Felföld у László) 2 óra (Bártfai—Szabó László) 10 óra (Dr. Bogárdi János) 10 óra (Dr. Szígyártó Zoltán) 17 óra (Dr. Szesztay Károly 15 óra Dr. Ubell Károly 8 óra Kienitz Gábor) 10 óra (Dr. Szesztay Károly 6 óra Dr. Ubell Károly 8 óra Starosolszky Ödön) A Tanfolyam 1965. január 15. és július 15. között angol nyel­ven az alábbi tematika szerint került lebonyolításra: 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom