Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-06-01 / 3. szám
nak elegendő vizet biztosítani a jelentkező igények kielégítésére. Ezért a megye elhatározta, hogy kisebb tározókat épít és a vízügyi igazgatóság javaslatára két kisebb tározó tervezése meg is kezdődött. Programba vettük továbbá Csömödéren egy 357 kh terület öntözésére alkalmas nyomócsöves öntözőtelep építését is. Többet kell tennünk a természeti adottságok jó hasznosításával, halastavak építésében is. Ezt a lehetőséget а II. ötéves tervben elhanyagoltuk. 2. VÍZELLÁTÁS Az ivóvíz ellátásban számottevő fejlődést ért el megyénk а II. ötéves terv időszakában. A két városban a vízvezetékről ellátott lakosság száma 5 év alatt csaknem megkétszereződött. (27 600 főről 54 300 főre nőtt.) Ezzel a városok összlakosságának mintegy 81%-a már vezetékről van ellátva ivóvízzel. Nagykanizsa város határában 22 db mélyfúrású kút biztosítja a lakosság és az ipar vízszükségletét. Az évről évre 1—1,2 métert süllyedő üzemi vízszint a város közeli vízkészlet csökkenését mutatja. Mivel pedig a város távlati vízigénye a 40 000 m3/nap mennyiséget meghaladja, szükséges a Mura-menti vízmű megépítése. Ekkor szükség lesz a víz kezelésére is (vasmangántalanítás, csírátlanítás). A programtervet a MÉLYÉPTERV 1966. június 15-ig készíti el. A muravölgyi vízmű távvezetéke több község belsőségi határában halad keresztül, ezért lehetőség van a művet regionális szerepre előkészíteni. A vízmű megépítését gyorsítani kell, mert átmeneti szükségmegoldásokból tudjuk csak a város vízellátását biztosítani, ez pedig nem gazdaságos. Zalaegerszeg határában 17 mélyfúrású kútról termelnek vizet a lakosság és az ipar szükségletének kielégítésére. A távlati városi vízigény biztosítására a közeljövőben kutatásokra kerül sor a várostól keletre eső Zalavölgy, Alibánfa határáig. E területen a víz vastartalma magas, ezért kezelésre szorul. Jelenleg az olajipari vállalat a Felső-Válickából naponta 7—8 ezer m3 vizet vételez fel. Jelentős fejlődést értünk el megyénk községeinek ivóvízellátásában is. A vezetékről ellátott falusi lakószám 5 év alatt 9680 főről 18 410 főre nőtt. 1960-ban hat falusi törpevízmű és 4 olajipari vízmű volt a megyében. 1965-ig a falusi törpevízművek száma 10-zel gyarapodott. Ehhez a fejlesztéshez az állam 6,4 millió forinttal járult hozzá, míg a tagok által befizetett összegek együttesen 9,7 millió forintot tesznek ki. Emellett községfejlesztési alapból és igen jelentős társadalmi munkával is támogatják községeink a vízműépítést. A jelentős fejlődés ellenére a községek ivóvíz ellátása tekintetében még igen sok a tennivaló. A megye domborzati viszonyai a vízbeszerzések menynyiségi és minőségi vonatkozásaiban akadályt jelentenek. Ásott kutakból a magaslati helyeken települő lakosság nagy fáradsággal és költséggel, a mélyebb szintű településeknél pedig szennyezett minőségben jut vízhez. A törpevízmű társulatok további szervezését azonban igen akadályozza az a körülmény, hogy erre a célra kevésnek bizonyul a jelenlegi állami támogatás, amely a törpevízmű összes beruházási költségének csupán 10%-áig terjedhet. Akkor lehetne nagyobb eredményt elérni a társulások szervezésénél, ha a különböző szervektől a törpevízmű bekerülési költségének legalább 40—50%-át megkapná a község. Nagyon fontos lenne a törpevízmű építés anyagi és pénzügyi támogatási rendszerének pontos kidolgozása. A törpevízmű társulatok előnyeit a falusi dolgozók is felismerték. Emellett az is közismert, hogy a társulatok szervezése népgazdasági szempontból is előnyös. Ha arra gondolunk, hogy a népgazdaságnak nemcsak a városok, hanem a falvak ivóvíz ellátásáról is részben állami feladatként kell gondoskodnia, akkor érthető, hogy a falusi dolgozók hozzájárulása a törpevízmű megvalósításához igen komoly előnyt jelent. Hogy a falusi dolgozók igényt tartanak a vezetékes vízszolgáltatásra, ezt ékesen bizonyítja azoknak a községeinknek példája (Márokföld és Sárhida), ahol családonként 5000 forinttal járultak hozzá a községi törpevízmű létesítéséhez. A községek többségének lakója azonban — anyagi helyzete miatt — ekkora áldozatra nem képes. Ezek számára volna szükség nagyobb állami támogatásra. A mezőgazdasági üzemek (majorok) vízellátását nagyobbrészt egyedi gépi üzemeltetésű berendezések biztosítják. A víz beszerzése fúrt és ásott kutakból, elosztása csővezetékeken, 8. ábra. Zalaegerszegi szennyvíztisztító telep
