Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

ügyi Igazgatóság jég-ügyeletén, ahol a végzett munka kiérté­kelése után megkapták a fel­mentést a jégtörő szolgálat alól. A jugoszláv területen dolgozó két magyar jégtörőhajó az URH állomások leszerelése után visz­­szatért Magyarországra és feb­ruár 14-ével felmentését meg­kapta. A jégügyelet február 15-ével befejezte irányító tevékenysé­gét. Összefoglalásként megemlí­tendő, hogy a jugoszláv és ma­gyar helyi összekötők négy al ­kalommal találkoztak jugoszláv és magyar területen, egy-egy alkalommal volt központi össze­kötői találkozás. Üzemi telefon-és URH kapcsolatot folyamato­san fenntartottuk az egész vé­dekezés ideje alatt. Sok tapasztalattal gazdagod­tunk és úgy érezzük, hogy még szervezettebben és ütőképeseb­ben fogjuk megoldani az elkö­vetkező jég elleni védekezést. Kiss György ÖNTÖZÉSI TAPASZTALATOK A KISÚJSZÁLLÁSI „DÓZSA” TSZ-BEH Termelőszövetkezetünk 1949. március 18-án alakult- 110 kh. területen, 18 taggal. A közös gazdálkodás elő­nye hamar bebizonyosodott, mert 1952-ben már 400 tagot és 3000 kh-t tartottunk nyilván. A gazdaságunk területe és a tagjaink száma véglegesen a különböző átszervezések miatt csak 1959-re stabilizálódott. Az­óta 460-an gazdálkodunk 4600 kh. területen. A ked­ves olvasók tájékozódása céljából nem árt áttekin­teni termelőszövetkeztünk főbb adatait. Szántóterületünk 4200 kh., foglalkozunk növényter­mesztéssel, állattenyésztéssel egyaránt. Termesztünk búzát, kukoricát, őszi árpát, rizst, lucernát, vörös­herét, cukorrépát, napraforgót. Tenyésztünk szarvas­­marhát, lovat, sertést, juhot, baromfit is. Saját gép­parkkal rendelkezünk, összesen 32 vegyes erőgépünk és 2 darab nagy teljesítményű esőztető berendezésünk is van. 20 főből álló műhelyünk maga végzi a javítá­sokat, karbantartásukat. Külön üzemágunk a kerté­szet, 80 kh-on, főleg paradicsomot, paprikát, uborkát termesztünk öntözéses körülmények között. Öntözésre szántóterületünk 38 %-a van berendezve. Főbb eredményeink: közösvagyon 29 252 000 Ft. Egy szántóegységre jutó tisztavagyon 5 010 Ft., gazdálko­dási eredménye 2249 Ft. Az állam felé a leadott évi húsmennyiség holdanként megközelíti az 1 q-t. Az 1 dolgozó tagra jutó átlag részesedés 1964-ben 15 514 Ft volt (benne vannak a termelőszövetkezetben tevé­kenykedő nyugdíjas tagok is). Eredményeinket tagságunk szorgalmának és az ön­tözésnek köszönhetjük. Az öntözés területén nagy utat tettünk meg, saját kárunkon sokat tanultunk — igaz, megérte a fáradságot —. Öntözési tapaszta­latainkról szívesen beszélünk, hogy mások is okul­janak kudarcainkból és tapasztalatot szerezzenek eredményeinkről. Talaj- és éghajlati adottságaink. Talajunk túlnyo­móan savanyú, mésszel terítetlen, kötött talaj. Terü­letünk jelentős része szikes, vagy szikesedésre hajla­mos. A közös gazdálkodás előtt nem volt ritka a 4—5 q-ás búzatermés, a szikes legelőkön pedig a jószág aszály idején a fű helyett a sziksót nyalta. Mete­orológiai adatok arról tanúskodnak, hogy a 30 éves csapadékátlag 508 mm. Ebből a tenyészidő alatt át­lagosan mindössze 313 mm esik. Ilyen körülmények között — öntözővíz nélkül — terméseredményeink alacsonyak, aszályos évben pedig katasztrofális lenne a helyzet mind az árugabona, mind a takarmány­­növények termesztésében. Ezért tagságunk többsége helyesléssel fogadta kezdeményezésünket, melyet a kormány felhívása alapján tettünk. ' Minden lehető­séget meg kell ragadni az öntözésre. Igaz, voltak tagjaink között olyanok is, akik ellenezték javaslatun­kat. Később azonban ezek a „vaskalaposok” lettek az öntözés leghívebb tagjai és segítői. Az öntözés beindulásáról: öntözéses gazdálkodásunk lényegileg 1957 óta fej­lődött erőteljesebben. Rizstermesztés már 1950-ben a megalakuláskor is volt. Komolyabban azonban ez is csak 1957 óta folyik. A tagság segítségével ekkor készítettük el az öntözéses gazdálkodás távlati tervét. A távlati terv elkészítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe. 1. Az öntözés hatásos agrotechnikai módszer, de korszerű talajművelés a talaj termékenységét fenntartó helyes növényi sorrend, valamint cél­szerű trágyázási, műtrágyázási eljárások és ne­mesített növényfajták megválasztása nélkül nem adhat kívánt eredményt. Ezért 2. a műszaki tervek készítésével párhuzamosan az agronómiái tervet is el kell készíteni. 3. Az öntöző telepek kivitelezését olyan mérték­ben szabad megvalósítani, amilyen mértékben gyarapodnak az öntözés hatására az eredmé­nyeink, termeléstechnikai tapasztalataink. Az öntözéses távlati tervet — szakembereink be­vonásával — Megyei Vízügyi Igazgatóság tervező mérnökeivel készítettük el. Kezdetben előfordult, hogy szakembereink közreműködése nélkül készült el egy­­egy öntözőtelep terve. Ilyenkor 6—8 ezer forintba került egy kh. berendezése. Szakembereink helyi is­meretének felhasználásával ezt 2—4 ezer forintra le­hetett holdanként csökkenteni. Olyan is előfordult, hogy agronómusaink túlzott öntevékenységével saját tervezésű kisebb telepet építettünk meg. Ezen meg­felelő öntözést a helytelen csatornázás miatt végezni nem tudtunk. A műszaki tervezés ui. általában túl­zottan alapos és drága megoldásokat választják, a helyi ismerettel rendelkező agronómusok pedig a kissé felületesebb, de olcsó berendezési módokat ke­resik. Tapasztalatunk szerint az a helyes, ha a tervező mérnök és a helyi ismerettel rendelkező agronómus megfelelően összehangolja álláspontját. Akkor a gya­korlat számára használható és elég olcsó öntözőtele­peket lehet építeni. VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOT ALAKÍTOTTUNK Kisújszálláson és környékén az öntözéssel is foglal­kozó mezőgazdasági üzemek részvételével Vízgazdál­kodási Társulatot létesítettünk. A társulat feladata, hogy minden taggazdaság részére biztosítson elegendő­­mennyiségű és jó minőségű öntözővizet. Azt juttassa el gravitációs módon (a csatornáról a víz a magasabb vízszint miatt a táblára gépi átemelés nélkül szabad kifolyással ömlik) vagy átemeléssel a termelőüzem táblaellátó csatornájába. Az öntözés során szaktaná­csot adjon. Feladata továbbá a társulatnak a belvíz­­csatornák építése, karbantartása a tavaszi belvízkárok megelőzése, ill. a belvizek gyors levezetése. Ezért a szolgáltatásokért a társulatnak önköltségi térítést fize­tünk. 1958-ban, a megalakuláskor holdanként 20 Ft-ot, 1964-ben pedig már csak 8 Ft-ot kellett fizetni kötelező tagdíj címén. Ezenkívül természetesen fizetni kell az. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom