Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
5. ábra 6. ábra 7. ábra repülőgépeivel a jugoszláv Fél pedig a Sportszövetség repülőgépeivel végezte jégfelderítő munkáját. A másodlagos zajlás megindulását a pozitív vízhőmérséklet segítette elő. Az elmúlt védekezésnél nagyrészt kásajéggel találtuk magunkat szemben, mert a jegesedési folyamat havazás közben ment végbe. Többek között ez is volt az oka a rövid ideig tartó elsődleges zajlásnak és a gyors beállásnak, valamint (és legfőképpen) a nagy jégtakaró vastagságnak. A magyar szakaszon Dunafalva, Buvat és Siótorok környékén a 1,5-től 3 m átlagos vastagságú jégtakaróval szemben 5 m vastag, sőt fenékig tartó lerakódásokat is találtunk. A kásajég a jégtörés számára nehézségeket jelentett, mert rátapadt a hajó testére és sokszor mozgásképtelenné tette azt. Érdemes megemlíteni a másodlagos zajlás megindulásának a folyamatát. Február 8-án jutottak el a jugoszláv területen lévő jégtörő hajók (I. és II.) Apatin fölé az 1407 fkm-ig. További feladatuk lett volna, hogy az Apatinig kitisztított dunaszakasztól folyosó töréssel minél gyorsabban érjenek el a jugoszláv—magyar határ közelében levő tovarniki kanyar torlódásához. A magyar szakaszon a jégtakaró felső vége már csúszni kezdett lefelé és a torlaszok képződése megindult. Ezért indokolttá vált a határmenti szakasz bontása és a Bezdán melletti sík vízbe való beengedése. Február hó 8-án az Apatinig jégmentessé tett Duna vízszintje alacsonyabb lett, ugyanakkor pedig a jugoszláv—magyar határ és Baja város közötti — már több rétegben egymásra csúszott jégtakaró duzzasztása miatt Baja város környéki vízszint megemelkedett és ennek következtében az esés Baja és Apatin között kétszeresére növekedett. A meggyengült jég, a megnövekedett esés és a felhalmozódott víz következtében február 9-én 11 óra 40 perckor az országhatár-menti szakaszon 62
