Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

2. ábra. A Gellért hullámfürdő építése 1927-ben múlt évek egyre növekedő for­galma egy pozitív folyamat eredménye. Annak a folyamat­nak, mely a főváros, az ország felszabadulásával kezdődött és a kapuk szélesre tárásával le­hetővé tette a fürdő igénybe­vételét mindazok számára, akik előzőleg attól el voltak zárva. Azt, hogy a főváros lakossága élt ezzel a lehetőséggel, a ki­alakult erős forgalom, illetve zsúfoltság bizonyítja. De a für­dőváros jelleget nem a „szélesre tárt kapuk” veszélyeztetik és a „veszélyt” nem lehet a kapuk egyszerű becsukásával meg­szüntetni. Itt említjük meg Budapest fürdővárosnak, gyógyfürdőinek a külföldi gyógyhelyekkel, gyógyfürdőkkel való összeha­sonlítását. Miben egyeznek, mi­ben különböznek ezek egymás­tól? Minden valószínűség szerint megegyeznek abban, hogy mind a budapesti, mind a külföldi gyógyfürdők kitűnő gyógyvíz­zel rendelkeznek. Alkalmazzák a korszerű balneotherápia újabb szolgáltatásait, kezeléseit. Ren­delkeznek a gyógyfürdőknél megkívánható szép, rendezett, természeti vagy megfelelően ki­alakított mesterséges környe-3. ábra. A Gellért hullámfürdő napjainkban 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom