Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-12-01 / 6. szám

Nagy jelentősége van a bölcske—madocsai nyári gát fő védvonallá való kiépítésének, mert a lakosság védelmén kívül közel 6000 hektár me­zőgazdasági területen teszi lehetővé a biztonságos termelést. Tolna megyében a biztonságos termelés meg­valósítása és a nagyobb termés elérése érdekében különösen nagy jelentősége van a kisvízfolyások és ezzel egyidejűleg a vízgyűjtő területek rende­zési munkájának, valamint az öntözés kiszélesí­tésének. A megye területe sűrűn át van szőve kisvíz­folyásokkal (első kategóriájúak hossza 136 km, második kategóriájúak hossza 417 km és a har­madik kategóriába tartozó kisvízfolyások hossza meghaladja a 2000 km-t). Ezeknek a kisvízfolyá­soknak a rendezésével el lehetne kerülni a mező­­gazdaságra káros gyakori kiöntéseket, a medrek káros elfajulását. Meg lehetne oldani a lakott területek védelmét, a mély fekvésű rétek lecsapo­­lását és vízhasznosítási létesítményeket lehetne kiépíteni. A megyében a kisvízfolyások rendezése terüle­tén legsürgősebb feladat a Kapos és Koppány­­patak, majd azt követően a Nádor-csatorna ren­dezése (a Kapos és Koppány rendezése 80, a Nádor-csatorna Tolna megyei szakaszának rende­zése pedig 120 millió Ft beruházást igényel). Természetesen a Kapos és Nádor-csatorna rende­zésével egyidejűleg végzendők a kisebb beruhá­zási, felújítási, illetve fenntartási költségeket igénylő kisebb vízfolyások rendezésének munká­latai is. A vízfolyások rendezésével egyidőben meg kell oldani a vízfolyásokhoz tartozó vízgyűjtő területek védelmére vonatkozó talajvédelmi prob­lémákat. A területi vízgazdálkodási keretterv szerint a vízrendezési munkákra állami keretfor­rásból évenként mintegy 6 millió forintot fordí­tunk, amelyben már a szükséges műtárgyépíté­sek és a vízfolyásokhoz tartozó vízgyűjtő terület rendezési munkái is bent vannak. A vízrendezési talajvédelmi munkákban a helyi kisvízfolyások, a vízgyűjtő területek rendezésé­ben, valamint azok karbantartásában igen fontos szerepet játszik a megye területén működő Kop­pány völgyi, Kaposmenti, a Laj vérmenti, és a Paks—Faddi Vízgazdálkodási és Talajjavítási Társulati E négy vízgazdálkodási társulat érde­keltsége a megye egész területére kiterjed. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében nagy szerepet játszik az öntözés is. Megyénkben az öntözést a kevés, és kedvezőtlen elosztású csapa­dék teszi szükségessé, és nem utolsó sorban az öntözéssel elérhető nagyobb termésátlagok. Meg­figyeléseink szerint — megfelelő agrotechnikai követelményekkel párosulva — az öntözéssel a termésátlagok kb. megduplázhatok. Az öntözés termésfokozó hatását figyelembe véve megyénk mezőgazdasági üzemei az öntö­zésre bevont területek növelésére törekszenek. A második ötéves terv ideje alatt az öntözésre berendezett terület megsokszorozódott. Az 1960. évi 530 hektárral szemben 1965 végéig a műsza­kilag berendezett öntözőtelepek nagysága eléri a közel 14 700 hektárt. Pincehely, vízmosáskötés előre gyártott elemekből, amelyeket a KDT Igazgatóságon fejlesztettek ki Kiemelkedő eredményt értek el az öntözéses gazdálkodással a Szekszárdi Állami Gazdaság, az Iregszemcsei Kísérleti Állami Gazdaság, a mado­csai, uzdi, faddi, tolnai és az őcsényi termelő­­szövetkezetek kertészetei. Az öntözésre berendezett területek nagyarányú növekedése, több mezőgazdasági üzemnek az ön­tözéses gazdálkodásban elért kiemelkedő ered­ményei ellenére sem lehet megelégedni azzal, hogy az öntözésre berendezett területnek nem egészen egyharmada volt csak kihasználva. Ezért a harmadik ötéves terv időszaka alatt az öntözésre bevont területek lassúbb ütemű növelése mellett, főleg a már berendezett területek jobb kihaszná­lására és a vízhasznosításhoz szükséges tározók építésére kell a súlyt helyezni. A megye mezőgazdaságában nem lebecsülendő szerepe van a haltenyésztésnek. Ezért a megye vízgazdálkodásában számolni kell a halastavak létesítésével. Tolna megyében a halászatnak nagy múltja van, itt létesült (Simontornyán) az ország első rendszeres tógazdasága 1839-ben, majd ez­után Dunaföldváron 1900-ban. A természetes vi­zek közül a nagy-Duna és a holt-Duna ágak emel­hetők ki. A második ötéves terv ideje alatt a halastavak létesítése terén is jelentős előrehaladás történt A nagy dunai árvíz alkalmával védekezés a hátai töltésszakasz legkritikusabb szakaszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom